Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok 53 dasági segédtiszti minőségben alkalmazottnak tünteti fel, az pedig, hogy a munkások feletti felügyelettel bizatott meg, figyelemmel arra, hogy ez a foglalkoztatás is a gazdasági tiszt munkakörébe vág, őt a cselédi állásba le nem fokozhatta s maga az Írnoki minőségben való felvétel a cselédi állapotban alkalmazotténál magasabb műveltségre mutat és pedig azért, mert a gazdasági Írnokként való alkalmazás mindenesetre bizonyos előkészültséget és a cseléd átlagos műveltségét meghaladó előismeretet feltételez: mindezek figyelembevételével K. K.-t az 1900: XXVII. t.-cz. 24. §-ának megfelelő gazdatiszti képesítés hiányában sem lehet cselédnek tekinteni s az általa végzett szolgálat cselédszolgálattá nem válik. Erdő kitermelése végett alakult alkalomszerű vállalat ipari, illetve kereskedelmi tevékenységnek nem tekinthető, minélfogva az ezen vállalatnál alkalmazott erdőkerülőnek a vállalkozó elleni munkabéri követelése a rendes birói útra tartozik. (Hatásköri bíróság 1908. 38. szám). Az, aki cséplőgépet saját termékei feldolgozására tart és azt csak kivételesen engedi át más birtokosoknak, e vállalkozása alapján iparosnak nem tekinthető, következésképpen a cséplőgép mellett alkalmazott gépésznek a földbirtokos ellen a munkaviszonyból származó követelése felett dönteni a rendes biróság hivatott. (Hatásköri bíróság 1909. márcz. 8. 82/1908. sz.) Hatáskör megállapítása, vinczellér bérkövetelésének megfizetése iránt indított ügyben. (1908. Hb. 61. szám.) A kereseti tényállásból megállapítható, hogy felperes szóbeli szerződéssel kötelezte magát, hogy alperesek gazdaságában, mint vinczellér személyes és folytonos szolgálatokat bérért egy hónapot meghaladó időn át teljesít. Ennek következtében a felperes az 1907: XLV. t.-cz. 1. §-ának törvényes fogalom-meghatározása szerint gazdasági cseléd és követelése, mely jogi természete szerint nem kárkövetelés, hanem felmondási időre járó bérkövetelés, az idézett törvényczikk 02. §-a értelmében az ezen §-ban meghatározott közigazgatási hatóságok ítélkezése alá tartozik. Hatáskör kérdése, görög-keleti lelkésznek visszatartott illetményei iránt indított ügyében. (1908. Hb. 29. szám.) Hatásköri összeütközés nem forog fenn, mert: az 1907: LXI. t.-cz. 7. §-a szerint a hatásköri összeütközés fenforgásának első feltétele az ügynek ugyanazonossága: már