Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

54 A rri. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának pedig a bejelentett esetben a. rendes bíróság előtt folyamatban volt ügynek tárgya M. M.-nak 1897., 1898. és 1899. évi illetményei, mig a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedésének tárgya M. M.-nak lelkészi hivatalától 1902. évben történt első felfüggesztését követő időre járó illetményei. De emellett figyelembe veendő az is, hogy jelen esetben a hatáskör megtagadása csak a rendes bíróság részéről történt, ellenben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennebb idézett rendeletében az illetményigény tekintetében érdemileg rendelkezett s ezzel a saját hatáskörét elismerte. Végül nem merült fel és egyáltalában fel sem merülhet hatásköri összeütközés esete a bejelentésben kiemelt abból a körülményből, hogy M. M.-nak a tényállásban emiitett 3000 korona illetményigénye tárgyában a rendes bíróság hatásköre megtagadtatott, mig egy más, állítólag hasonló igény tárgyában hozott kúriai határozatból esetleg az következtethető, hogy az ilyen igény érvényesítése a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Az 1907: LXI. t.-cz. 7. §-a ugyanis a hatásköri összeütközések felmerülésének eseteit kimerítően sorolja fel s ezek között nincs az az eset, ha rendes biróság különböző ügyekben a hatáskör kérdésében ellentétes határozatot hoz. (1907: XIX. t.-cz.) Az 1907: XIX. t.-cz. 3. §-nak rendelkezése szerint balesetbiztosítási kötelezettség alá eső gyári munkás szolgálatadója ellen á szolgálatában őt ért baleset miatt keresetet indított, anélkül, hogy a törvény 82. és 83. §-aiban emiitett kivételes esetek fennállását állította volna. Az ily kereset a rendes biróság hatáskörébe tartozik, az a kérdés pedig, hogy a munkásnak van-e követelése a munkaadó ellen, már az ügy érdemének megbirálása körébe esik. (Hatásköri biróság 1909. 11. szám). Közös határon közrendészeti szempontból nem szükséges kerítés felállítása iránt indított ügy elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri biróság 2/1908. sz.) A hatásköri biróság a rendes biróság hatáskörét állapította meg, mert a közigazgatási hatóság jogerős határozata irányadó arra nézve, hogy ebben az esetben közrendészeti szempontból nem szükséges a kerítés felállítása, és mert az a körülmény, hogy a telektulajdonosok keritésfelállitási kötelezettségéről törvényhatósági szabályrendelet intézkedik, egymagában még nem állapítja meg ennek a kötelezettségnek a közrendészeti, tehát közigazgatási természetét; mert a magánjognak forrásai közé is tartoznak a helyhatósági szabályrendeletek. A felek között támadt annak a vitának az eldöntése tehát, hogy a beltelkeiket elválasztó határvonalon melyikük állítson ke-