Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Jelzálog 243 is jelentkezik, alperest a kereseti kérelemhez képest marasztalni kellett. 1907. november 12. 10.979/907. sz. a.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1908 január 28. 110/908. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Jelzálog jövőbeli pénzkövetelés biztosítására is szolgálhatván, magában véve az a körülmény, hogy az alperes követelése a felperessel szemben a zálogjog bekebelezése idején még fenn nem állott, a zálogjog a töröltetésére jogi alapot nem képezhet; minthogy azonban a perbeli adatok szerint a kölcsönösszeg a felperes részére folyósitottnak nem tekinthető s igy arról sem lehet szó, hogy a kérdéses összeget a felperesek idő előtt fizették vissza, amiből eredőleg az alperest a kártalanítási dij illethetné meg, minthogy továbbá nem vitás, hogy a kölcsönügylet teljesítésétől a felek elállottak: a másodbiróság Ítéletét a fentiekkel nem ellenkező indokolása alapján helvbenhagyni kellett. (Curia 1908 október 23. 2255/908. sz. a. VI. p. t.) A jövőben felveendő, tehát még tényleg nem létező kölcsönök biztosításául egy bizonyos hitelösszeg erejéig bekeblezett zálogjog harmadik személyekre való joghatályos átruházás tárgyát nem képezheti. C. 1906 febr. 14. 3455/905 (Gr. XIII. 331. 1.) A telekkönyvbe bejegyzett zálogjog csak érvényes és fennálló követelés, valamint csakis a bejegyzés alapájul szolgált okiratban kifejezésre jutott kötelem biztosítására szolgálhat. A bíróság a tényállás felderítése végett a S. E. 38. §-a rendelkezéseinél fogva a peres felek személyes megjelenését elrendelheti ugyan, amennyiben azonban a felek megjelenésekor azok meghallgatását szükségesnek nem találja, a meghallgatást indokolás nélkül is mellőzheti. Jogszabály az, hogy az engedményezés utján az eredeti hitelező több jogot az engedményesre az adóst illetőleg át nem ruházhat, mint amennyi őt ezzel szemben megillette és az adós az engedményessel szemben érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, melyeket az engedményező eredeti hitelezővel szemben jogosan ellenvethet; valamint jogszabály az is, hogy a telekkönyvbe bejegyzett zálogjog csak érvényes és fennálló követelés, valamint csakis a bejegyzés alapjául szolgált okiratban kifejezésre jutott kötelem biztosítására szolgálhat. (C. 1909. január 20-án I. G. 180. sz. a.) Zálogjog-biztositás csak azon kölcsön fedezéséül szolgál, amelyre a felek megállapodása szerint adatott. Bpesti T. 1905 szept. 21. G. 186. sz. (Gr. XIII. 331. 1.) A jelzálognak jogi természetéből következik, hogy az ingatlanra bejegyzett zálogjog valamely valódi, fennálló és csak ugyanannak a követelésnek fedezetéül szolgálhat, amelynek biztosítására a zálogjog bejegyzése történt és igy valamely más követelés fedezetéül jogszerűen fel nem használható. (C. 1909. január 27-én 3632. sz.) Azonos: C. 1906. jan. 31. 1. G. 440/905. (Gr. XIII. 331. 1.) 1(,*