Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

244 Dologi jog Az ingatlan haszonélvezete önállóan is szolgálhatván jelzálog tárgyául, oly esetben, mikor az ingatlan hasznai és jövedelmei, az 111 gatlan haszonélvezete külön is leköttetik jelzálogul, nincs telekkönyvi akadály abban a tekintetben, hogy a megengedett zálogjog az ingatlan haszonélvezetére külön is bekebeleztessék. (B. k. T. 1909. január 12-én, 9061. sz. a.) A telekkönyv a jogügyleti forgalom érdekében a jóhiszemű jogszerzést védi. Ha tehát az engedményes visszteher mellett szerezte meg a bekebelezett követelést, akkor a jelzálogból leendő kielégitésre irányuló igényével szemben a terhelt ingatlan tulajdonosa az engedményezőhöz való viszonyából meritett kifogást, melynek ténybeli alapja a telekkönyvből ki nem tűnik, sikeresen csak ugy érvényesítheti, ha egyúttal kimutatja, hogy az engedményes a követelés megszerzésekor rosszhiszeműen járt el. (A budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa: 1909. június 9-én. G. 232.) V. Ö. C. 14. sz. polgári döntvényével. (Gr. I. 18—19. 1.) A zálogjognak utólagos hatálytalanság czimén való megtámadása nem válhatik sérelmére oly harmadik jóhiszemű személyeknek, akik a telekkönyvben bizva, a megtámadott jogra további jogokat szereztek. C. 5351/901 ',Gr. VIII. 388. 1.) A jelzálog tulajdonosa, s ennek jogán jogutódai a jelzálogos hitelező ellen mindazokat a kifogásokat érvényesithetik, amelyek a közvetlen adóst megilletnék. Az engedményező nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel ö maga birt, s igy a követelés íenn nem állásának kifogása az engedményes ellenében is érvényesíthető. C. 473/94 (GL í. 664. 1.) Telki terhek. Kegyúri jog. (Tervezet 904—913. §§.) Annak megbirálása, hogy az egyházmegye és a megyéspüspök papjaik eltartásáról az egyházi törvények értelmében gondoskodni tai toznak-e és mily módon, a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik. (Curia 1909. szeptember 30. 4675/909. sz. a. I. p. t.) Elbocsátott szerzetes igénye a szerzet ellen. A győri kir. Ítélőtábla: Az eksőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A peres feleknek egymáshoz való viszonyát annak a szerzetrendnek, helyesen kongregácziónak konstitucziói szabályozzák, amelyhez az alperes rendház tartozik és amely konstitucziókat felperes a kongregáczióba történt belépése által magára nézve kötelezőnek elfogadott. A . . . hiteles fordításokból és a hitelesített kivonatból kétségtelenül megállapítható, hogy az alperes kongregáczió alapszabályai szerint az önként kilépő kongregácziói tag tartásra igényt nem tarthat és hogy a k.onstitucziók között nincs oly rendelkezés.