Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

322 Dologi jog hitelezők érdekében is történt, a felügyeleti jogból kiinduló biztosítás azonban nem gátolhatja a hitbizomány hitelezőit abban, hogy hátralékban levő és megitélt követeléseiknek behajtására a törvények által megengedett és általuk ezélravezetőbbnek vélt más jogeszközöket vegyenek igénybe és hogy a királyi leirat 25. §-ában s a miniszteri ren delet 16. §-ában is megengedett kielégítést a törzsvagyon jövedelméből rendes végrehajtás utján kieszközöljék és azt e czélból végrehajtási zár alá vegyék. A kir. Curia: A másodbiróság végzését felebbezett abban a részében, amelylyel a hitbizományi zárlat felfüggesztését, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknek 40,945./1905. és 44,994/1905. számú végzéseivel a magyar földhitelintézet javára elrendelt végrehajtási zárlat foganatosithatása czéljából elrendelte, helybenhagyja, azzal a közelebbi meghatározással, hogy a hitbizományi zárlat felfüggesztése csak a végrehajtást elrendelő végzések korlátai között foghat helyt; abban a részben ellenben, amelyben a végrehajtási zárlat foganatositását is elrendelte s az elsőbiróságot ennek megfelelő intézkedésre utasítja, megváltoztatja és a másodbiróság végzésének ezt az intézkedését mellőzi. Indokok: A fennálló jogszabályok szerint a hitbizomány birtokosát a lekötött javaknak tulajdona meg nem illeti ugyan, de azoknak az 1862. évi október 9-én kelt királyi leirat és az 1869. évi április,7-én kelt igazságügyminiszteri rendeletben szabályozott haszonélvezete, a hitbizományi kapcsolaton alapuló kedvezményekkel és közadóbeli s kezelési költségterhekkel megilleti. Az emiitett jogszabályok szerint a hitbizományi javakat terhelő adósságokat a hitbizományi birtokos az adóslevélben meghatározott módon a hitbizományi javak jövedelméből tartozik teljesiteni. Az idézett királyi leirat 67. §-a és a miniszteri rendelet 18. §-a a hitelezők biztositásáról is gondoskodik azon esetre, ha a hitbizomány birtokosa az adósság visszatéritését elhanyagolja és ez esetben a hitbizományi biróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti, ami a jelen esetben meg is történt. Ezen, a hitelezők érdekében is történt, a felügyeleti jogból kiinduló biztositás azonban nem gátolhatja a hitbizomány hitelezőit abban, hogy hátralékban levő és megitélt követeléseiknek a behajtására a törvények által megengedett és általuk ezélravezetőbbnek vélt más jogeszközöket vegyenek igénybe, és hogy a királyi leirat 25. §-ában s a miniszteri rendelet 16. §-ában is megengedett kielégítést a törzsvagyon jövedelméből rendes végrehajtás utján kieszközöljék és azt e czélból végrehajtási zár alá vegyék. A jelen esetben a végrehajtási zárlat a magyar földhitelintézet javára a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék fennebb idézett végzéseivel jogerősen el is lett rendelve és csak annak foganatosítása tagadtatott meg abból az okból, hogy a vagyonra a hitbizományi zárlat van elrendelve. Ennek az akadálynak az elhárítását azonban a most említett intézet kérni jogosult, még pedig a hitbizományi bíróságtól,