Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Hitbizomány 233 amely a hitbizományi zárlatot elrendelte, lemondva a hitelező az ez által szerzett biztosításról és ehelyett kérve a hitbizományi zárlatnak felfüggesztését. Ennek a zárlatnak a végrehajtási jog érvényesítése czéijából való felfüggesztését tehát a másodbiróság ezen okoknál fogva, és mert a magyar agrár- és járadékbank és az Unionbank a hitbizományi zárlat felfüggesztését, mint szintén érdekeltek, nem ellenezték, helyesen rendelte el és végzése e tekintetben helybenhagyandó volt. A másodbiróság végzésének az az intézkedése azonban, mely szerint a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknek fentidézett végzéseivel elrendelt végrehajtási zárlat foganatosítását elrendeli és a hitbizományi bíróságot annak foganatosítására utasítja, mellőzendő volt abból az okból, mert a végrehajtási zárlat elrendelésére a per bírósága, annak foganatosítására pedig az 1881: LX. törvényczikkben kijelölt bíróság van hivatva. Önként értetődik, hogy a hitbizományi gondnoknak a hitbizomány sértetlenségének megóvására vonatkozó jogkörét a végrehajtási zárlat nem érinti. (Curia 1908 október 29. 4587/908. sz. a. — A Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata. A hitbizományi bíróság nemcsak jogosított, de köteles is, ha a hitbizomány állagát vagy a várományosok jogát veszélyeztetve látja, a hitbizományi vagyon zár alá vételét elrendelni és a hitbizományi vagyont zárgondnok által kezeltetni. C. 98 márcz. 15. 1045. (Gr. VIII. 314. 1.) A végrehajtás a hitbizomány állagára is elrendelhető, (u. o.) Nemcsak a hitbizomány jelenlegi birtokosát, hanem a hitbizományi utódokat is terhelő vagyonjogi kötelezettség megállapítását czélzó perekben a hitbizományi gondnoknak az utódok képviseletében feltétlenül perben kell állania. A hitbizományok iránt 1862 okt. 9. kibocsátott királyi leirat 41. §-a a hitbizományi fővagyonnak fentartása tekintetében akként intézkedik, hogy az örökösödésre hivatott utódok jogait a hitbizományi gondnok köteles megóvni, a 42. §-a pedig akként rendelkezik, hogy a fontosabb hitbizományi ügyekben a hitbizományi gondnokon kivül a legközelebbi hitbizományi várományosok is meghallgatandók s hogy a gondnoknak a legközelebbi várományosokkal közösen a hitbizomány főtárgyát tárgyazó minden perekben részt kell vennie. Az 1868: LIV. t.-cz. záradékában foglalt törvényhozási felhatalmazás alapján a hitbizományi ügyekben követendő eljárásra nézve 1869 április 7-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 10. és 11. §-ai a hitbizományi vagyonnak fentartása és a fontosabb hitbizományi ügyek iránt a gondnoknak és a várományosoknak meghallgatása tekintetében a fenti kir. leirattal egyező rendelkezéseket tartalmaznak; sőt ezen igazságügyminiszteri rendelet 17. §-ából, amely a hitbizományi utódokat is terhelő szerződéseknek feltételek melletti érvényességéről szól, s amely esetben a gondnok és a várományosok szintén meghallgatandók, követ-