Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Hitbizomány 231 és 524/a. hrsz. részletek felperes tulajdonát képezik, mintegy bárom holdnyi terület s kijelentették, hogy attól, ugy mint eddig — felperes részére is fognak zsellérszolgálmányokat teljesiteni, felperes ezt tudomásul vette, a jegyzőkönyvet minden megjegyzés nélkül aláirta s alpereseket tényleg a zsellérség birtokában hagyta és alperesek a tanuk vallomásai szerint teljesítettek is a felperes részére zsellérszolgálmányokat. Miután a pernek ezen adataiból nyilvánvaló, hogy az alperesek kétségbe sem vonták a felperes tulajdonjogát, tehát a tulajdonjog elismerése iránti kereset már ezen alapon is tárgytalan, ami pedig a birtokbaadás iránt támasztott keresetet illeti, tekintettel arra, hogy maga felperes is elismerte, hogy arra az ingatlanra az alpereseknek zsellérségi joguk van, tehát azt a birtokot se követelheti. Ha pedig a zsellérségi viszonyból kivánt jogot érvényesíteni, ugy az iránt az 1896. évi XXV. t.-cz. értelmében indíthat csupán keresetet. Ezen az alapon tehát a felperest keresetével elutasítani kellett. A kassai kir. Ítélőtábla: A törvényszék ítéletét megfelelő indokaiból és még azért is helybenhagyja; mert: a kihallgatott tanuk vallomásából igazolva van az, hogy a per tárgyává tett ingatlanok az 1848. évet megelőzően zsellérséget képeztek, hogy továbbá ezen ingatlanokért ugy az 1848. év előtt, mint utána a telek birtokosai zselléri szolgálmányokat teljesítettek, és hogy az elsőrendű alperes az ingatlanokat a jogelőde F. I. birtokával együtt, aki az elsőrendű alperesnek apósa volt, már 50 évet meghaladó idő óta birja s azért, a zsellérszolgálmányokat a felperes jogelődeinek telj esitette, sőt a felperes e szolgálmányokat az árverési vétele utáni időben, vagyis az 1902—1903. évben szintén elfogadta, ami által a peres ingatlan zsellérségi minőségét nyilván beismerte. Ehhez képest ... a tábla is ugy találja, hogy a per tárgyává tett ingatlanok zsellérséget képeznek. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A per során kihallgatott tanuk vallomása támogatja az alperesek ama védekezésének valóságát, hogy a kereseti ingatlanok az 1896: XXV. t.-cz. rendelkezéseivel szabályozott zsellérállományt képeznek. Minthogy azonban a zsellérállomány megállapításának kérdése ezen az uton el nem dönthető s ennek eldöntése előtt a kereseti ingatlanok birtoklásának a kérdése sem dönthető el, ennélfogva felperes keresetével ezúttal helyesen utasíttatott el, miért is a másodbiróság Ítélete ezen okoknál volt helybenhagyandó. (1909 augusztus 31-én, 1800. sz.) Hitbizomány. Az 1862. évi október hó 9-én kelt királyi leirat szerint, ha a hitbizomány birtokosa az adósság visszatérítését elhanyagolja, a hitbizományi biróság a hitbizomány zár alá vételét elrendelheti. Ezen. a