Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Házasság felbontása 10* tekinthető olyan súlyos házastársi kötelességszegésnek, amely az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okul szolgálhatna. A m. kir. Curia: Felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes ismételve Oroszországba utazott és midőn legutóbb 1906. évi március hó 7-én ismét Oroszországba utazott, onnan való visszatérése után, e miatt szüntette meg az alperesseli életközösséget, ezenkivül pedig az alperest a becsületét sértő kifejezésekkel illette és azzal gyanusitotta, hogy egyik nőtanitványával szerelmi viszonyt folytat. Özv. G. Zs.-né, G. M. és T. G.-né tanuk vallomása szerint, az alperes 1906. szeptember 2-án tényleg becsületsértő kifejezésekkel nyilatkozott az akkor jelen nem volt felperesről és ugy ezen tanuk, mint V. M., K. J. és Gs. G. előtt, különböző időkben azzal gyanusitotta a felperest, hogy egyik nőtanitványával szerelmi viszonyt folytat, de az alperesnek ezen magaviselete olya súlyos házastársi kötelességszegésnek, amely az 1894. évi XXXI. törvényczikk 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okul szolgálhatna, azért nem minősithető, mert épen G. M.-nak az alperesi kérdésekre adott válászából, továbbá M. I.-nak és H. R-nak vallomásából kitetszöleg, a felperes és az illető nőtanitványa között fenforgott és bizonyitott bizalmas érintkezésnél és gyakori találkozásnál fogva, nem alaptalanul menthetett az alperes gyanút a felperesnek a házassági kötelességekkel össze nem egyeztethető magatartására és ha e feletti felindulásában, mint házastárs, sértő kifejezésekre ragadtatta magát, ebbeli magaviselete annál kevésbbé vonható a legsúlyosabb beszámítás alá, mert nyilatkozatait részben az érdekelt felek előtt, részben pedig a legközelebbi rokonok előtt tette. Minthogy pedig a felperes nem bizonyította azt, hogy az ő akarata ellenére vagy jogos ok nélkül utazott alperes 1906. március havában Oroszországba és ekként annak visszatérése után a felperes jogos okból szüntette meg az életközösséget: ezek szerint az alperes ellenében bontó okot nem bizonyitott és a fent kifejtetteknél fogva, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával, a kir. Curia felperest keresetével elutasította. (1909. február 9-én 401/909. P. sz.) Ha a házasfelek egymást gyalázó és becsületsértő kifejezésekkel illették és ha az életközösség köztük már hosszabb ideje megszakadt: a házasság a HT. 80. §. a) pontja alapján mindkét fél hibájából felbontandó. (Curia 1909. február 9. 4327/908. sz. a. III. p. t.) A férjnek összeférhetlen természetű és perlekedő mostoha szülőjével a nő közös lakásban és közös háztartásban élni kötelezve nincs, hanem joggal követelheti a férjtől, hogy a nyugodt és békés házas együttélhetés érdekében külön lakást vegyen és külön háztartást rendezzen be.