Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Családjog Alperesnek a különélésre törvényes oka van s a házas együttélés helyre nem állítása egyenest felperes abbeli házastársi kötelességének mulasztására vezethető vissza, hogy alperes jogos kivánságára sem hajlandó a szülőkkel a közös háztartást megszakítani és külön családi otthont berendezni. (1909. márczius 9-én 5688/1908. P.) Életközösség felbontása nem bontó ok, ha azt a nő szüleivel való együttélés okozta. C. 1899 jun. 13. 2027 (Gl. II. 1. 61. 1.) Házasság felbontása a H. I. T. 80. §-ának a) pontja alapján. Felperes a házasság felbontását azon az alapon kéri, hogy a tőle különváltan élő neje — aki színésznő — szinház után éjfél utánig kávéházakban és vendéglőkben tölti az időt férfiak társaságában; lakásán is fogad fiatal embereket, akik több órát is ott töltenek. Az alsóbiróságok elutasítják a keresetet, mert ezek a ténykörülmények, figyelemmel alperesnő hivatására és arra, hogy anyjával együtt lakik, bontó okot nem képeznek. A Guria felbontja a házasságot, mert a férjétől külön élő nő is köteles ugy viselkedni, hogy őt a házastársi kötelességek megsértésének vádja ne terhelje, alperesnő viselkedése pedig alkalmas arra, hogy jó hírnevét gyanúba keverje. (C. 1909. évi május 18-án, 1724. sz.) Ha a nö erkölcsös voltát és tiszta életét, valamint hitvestársi hűségét szándékos magaviseletével kétes hirbe juttatja, a H. T. 80. §. a) pontja alá eső házastársi kötelességsértést követ el. G. 1902 jan. 14. 6286 (Gr. VII. 81. 1.) Házasság érvénytelenítése iránti kereset, lényeges személyi tulajdonságokra nézve történt megtévesztés ezimén. Felperes ... az alperessel kötött házasságot kényszer és megtévesztés miatt kéri érvényteleníteni, illetve felbontani. A házasság érvénytelenítése kényszer miatt csak akkor kérhető, ha azt valamelyik házasfél fenyegetéssel előidézett alapos félelem következtében kötötte, megtévesztés miatt pedig csak akkor, ha a megtévesztés a házastársnak lényeges személyi tulajdonságára vonatkozik. Minthogy pedig felperes nem állította, annál kevésbbé igazolta azt, hogy alperes őt a házasság megkötésére életveszélyes fenyegetéssel kényszeritette; minthogy az a körülmény, hogy alperesnek bal emlője kisebb, mint a jobb, nem képez oly lényeges személyi tulajdonságot, melynek elhallgatása a házasságot érvénytelenné tenné; a per során meghallgatott orvosszakértők véleménye szerint a részaránytalanság nem is visszataszító és igy undort nem gerjeszthet: mindezekhez képest a felperes által felhozottak a hivatolt törvénynek 53. és 55. §§-aiban meghatározott érvénytelenségi okot nem képeznek, de nem képeznek bontó okot sem, mert a házasság fölbontása az 1894: XXXI. törvényczikknek