Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Házasság felbontása 105 Életköz ősségi felhívás szinlegessége. C. 1897 jun. 23. 2545. C. 1897. okt. 19. 1522 CGI. H. i. 26—28. 1.) V ö. C. 1901 nov. 14. 6303 (Gr. VII. 54. 1.) Felperes keresetét nem csupán a H. T. 77. §-a a) pontjára, hanem a 80. §-ra is alapítván s alperes ugyancsak az utóbbi szakasz alapján viszonkeresetet is emelvén, miután a 80. §-ra alapított kereseti és viszonkereseti kérelem felett a törvény által parancsolólag előirt különélésre megszabott időnek lejárta előtt érdemleges Ítélet nem hozható s miután a házassági kötelék egységes voltánál fogva annak fentartása vagy felbontása tárgyában, habár a kereset több bontó okra is van alapítva, egységesen egy ítélet hozandó, ennélfogva az ágy és asztaltól való különélést kimondó alsóbirósági ítéletben, a bíróság a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapított felperesi kereseti kérelem fölött nem határozhat. Ol. k. C. 1908. október 21-én 3828. sz. a.) V. ö. C. 1902 szept. 17. 4678 (Gr. VII. 53. 1.) C. 147/901 (Gr. VII. 55. 1.) A házasság felbontása az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. a) és 88. §. a) pontjai alapján az ezen szakaszokban meghatározott különböző jogi természetnél fogva együttesen sikerrel nem kérhető. C. 1905 jan. 18. 5054 (Gr. XII. 239. 1.) A házassági kötelék egységes voltánál fogva abban az esetben, ha a bontás kimondása kereset és viszonkeresettel szorgalmaztatik, a bontás kérdésében ugy a keresetet, mint viszonkeresetet érdemlegesen elbíráló egységes ítélet hozandó, ennek következtében az ágy és asztaltól való különélést elrendelő ítéletben a bíróság a H. T. 77. §. a) pontjára alapított kereseti kérelem felett érdemlegesen nem határozhat. (M. k. C. 1908. deczember 1-én 2632. sz.) A H. T. 77. és 80. §-ai sem alternative, sem cumulative meg nem állhatnak. C. 1901 márcz. 28. 6801 (Gr. VII. 58. 1.) A földmives osztályhoz tartozó házasfelek egyike vagy másika sem köteles eltűrni, hogy a másik házastárs által vagy ennek hozzátartozói által bántalmaztassék s azon család körében, amelyben bántalmazzák, sem megmaradni, sem oda visszatérni nem köteles, ellenben a férj az ő nejét minden bántalmazástól megvédeni köteles, alperet mint bántalmazott fél nem tekinthető olyannak, mint aki az őt me^ nem védő felperest szándékosan és jogos ok nélkül hagyta el és olyannak sem, mint aki a birói felhívásnak igazolatlanul nem tett eleget. A pécsi kir ítélőtábla: Az a tény, hogy valamelyik fél kijelenti, hogy állításait bizonyítani nem tudja, azonban ennek daczára mégis bizonyítékokra hivatkozik, a bíróságot nem zárja el attól, hogy a beszerzett bizonyítékokat mérlegelve, megállapítsa, vájjon sikerült-e a kifogásoló félnek a perdöntő tények bizonyítása, avagy nem sikerült; a kir Ítélőtábla pedig különös tekintettet a válóperek természetére s a fenforgó esetben feleknek életvi-