Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Rtk. 172. §. 75 midőn a választás színhelyén megjelent, s ig-y G. A.-nak a botok félretételére vonatkozó rendelkezése nem törvényes hatáskörben tétetett, és pedig annál kevéslbé, mert az 1899. évi XY. t.-cz. 154. §-a értelmében a rendfentartásra kirendelt közbiztonsági közegek feletti rendelkezés joga a választási elnököt illeti meg. C: Azonban a tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy G. A. a csendőrcsapattal a választáshoz, a rend fenntartása végett szolgálattételre ki volt rendelve, hogy továbbá a választóknak egy 4—500 főből álló tömege botokkal és zajongva jelent meg a helyszínén. Ily körülmények között G. A., a választásnál mint hivatali járatban levő volt jelen s a botokra vonatkozó rendelkezése, az 1874: XXXIII. t.-cz. ama rendelkezésénél fogva, hogy a választóknak a választásnál bottal megjelenni nem szabad, egyrészt törvényen alapult, másrészt mint a rend fentartásának körébe eső rendelkezés, törvényes hatáskörében tétetett. Az 1899. évi XV. t.-cz. 154. §-ának pedig nem tulajdonitható az az értelem, hogy a rend fenntartására kirendelt közegek minden egyes rendbontó cselekmény miatt, a megfelelő intézkedésre előbb a választási elnök beleegyezését vagy utasítását tartoznának kikérni és saját általános hivatali hatáskörükben addig a rend fenntartása érdekében megfelelően nem intézkedhetnek, mert ekként a rend fenn nem volna tartható, s viszont a rend fentartásakor történt kirendeltetés az ebbeli intézkedés iránti jogot már magában foglalja. (1908. febr. 25. 1459. sz.) 144. Építőmesterek elleni izgatás a Btk. 172. §-a alá esik. C.: Az izgatásnak nem tényálladéki eleme az, hogy a gyűlölet felkeltése czéljából valótlan állitások hangoztassanak, hanem csak az, hogy a kijelentések a gyűlölet felkeltésére alkalmasak legyenek, ez pedig éppen nem zárja ki azt, hogy egyes igaz állitások is czéltudatosan oly módon csoportosíttassanak, amelyek a gyűlölet ébresztésére alkalmasok. Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy az építőmesterek nem alkotnak külön társadalmi osztályt s igy az izgatás vétségének egyik alkotó eleme hiányzik, a törvény nem támogatja, mert az „osztály" elnevezés alatt a törvény értelme szerint nemcsak a társadalmi téren, a vagyon, a foglalkozás, az élethivatás, képzettség és családi leszármazás alapján kialakult s egymástól megkülönböztethető társadalmi csoportokat kell pusztán érteni, hanem mindazokat is, akik közös elvek és érdekek alapján az ezeknek megvalósítása czéljából egyesülnek és más-más czélu és érdekű személycsoportoktól világosan megkülönböztethetők. Az osztály fogalmának a törvény szerint való ily magyarázata mellett pedig nem lehet kétséges, hogy az építőiparosok, mint munkaadók, a munkásokkal szemben külön osztályt képezvén, az ezek elleni gyűlöletre való izgatás az állam belbékéjét és a közrendet veszélyeztetheti. (1908. máj. 20. 3858. sz.)