Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

74 Btk. 171., 172. §§. csendörök rendelkezései elleni engedetlenségire hivták fel ily kiáltásokkal: „Ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a csendőröktől, üssétek a magyarokat". Büntetendő tényálladék hiányát a perorvoslat arra alapítja, hogy a vádlottakban nem volt jogsértő szándék. Minthogy azonban a tábla Ítélete nem tartalmaz semmi oly ténybeli megállapítást, melyből arra lehetne következtetni, hogy a vádlottak tudat és akarat nélkül cselekedtek, a tudatosan és akarva cselekvés pedig az elkövetés szándékosságát (Btk. 75. §.) jelenti; minthogy továbbá a vádlottak által tett felhívás magában foglalja a csendőrök, tehát hatósági közegek rendelkezése ellen engedetlenségre való egyenes felhívást: e tényállás teljesen fedi a Btk. 172. §-ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tényálladékát; az az érvelés, hogy a vádlottak terhére rótt tett a Ktk. 42. vagy 75. §-a alá volna vonandó, meg nem állhat, mert az előbbi szakasz hatósági intézkedések iránti egyéni engedetlenségről, a 75. §. pedig a verekedésről intézkedik: a semmiségi panasz alaptalan. (1907. nov. 6. 8581. sz.) Btk. 171. §. 141. Felhívás büntetendő cselekményre. C.: A védő azt vitatja, hogy ama szavak, hogy a gyülekezet tagjai a jelenlevő H. L.-t és H. L-t „verjék és űzzék ki a faluból", nem foglalja magában a vádbeli bűncselekmény tényálladékát. Fennforog a bűntett vagy vétség elkövetésére irányuló ingerlés, mert a megveretés, a jogtalanul távozni kényszerítés, ha elkövettetik, a Btk.-be ütköznék. (1907. nov. 6. 8581. sz.) Btk. 172. §. 142. Való állításoknak czélzatos csoportosítása által is elérhető az a czél, hogy a társadalmi osztályok egymás elleni gyűlöletre izgattassanak. C.: A vádlott semmiségi panasza nem alapos, mert az izgatás vétségének tényálladékát nem szünteti meg az a körülmény, hogy az egyes állitások vagy kifejezések igazak s igy a tényleges valóságnak esetleg meg is felelnek, mert való állításoknak czélzatos csoportosítása által is elérhető az a czél, hogy a társadalmi osztályok egymás elleni gyűlöletre izgattassanak. Hogy pedig a fenforgó esetben a használt kifejezések erre alkalmasak voltak-e vagy nem, azt az esküdtek itt már felül nem vizsgálhatóan döntik el.. (1908. febr. 12. 1040. sz.) 143. A választáshoz kirendelt csendőrtiszt jogosítva van a választási elnök megkérdezése nélkül is egyes rendbontó cselekmény miatt a szükséges intézkedéseket megtenni. A Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján a védelmet tekintve, a panasz abban összpontosuló okokból emeltetett, hogy G. A. csendőrfőhadnagy a csendőrcsapattal együtt nem volt hivatali járatban,