Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 171. §. 73 C.: Ezek a valóknak elfogadott ténykörülmények a tábla indokolásában foglalt helyesen jogi érvelésre s arra való tekintettel, hogy V. B. vádlott az ismeretlenül maradt tettesek által megkezdett cselekményt, az azok tömegében rejlő veszély felhasználásával juttatta eredményre, büntetendő cselekménynek, nevezetesen a Btk. 165. §-ában meghatározott, a 168. §. 1. bekezdésének 2. tétele alá eső s ezen bekezdés szerint büntetendő. (1908. április 22-én. 3072. sz.) 138. A Btk. 168. §-át nem zárja ki, hogy a tettes nem a delictum elkövetése czéljából vette magához a fegyvert. Vádlottak fejszével és vasvillával voltak felfegyverkezve, amikor a veszélyes fenyegetést használták és ezt mind a négyen követték el. Ezek a tények pedig a Btk. 168. §-ának 1. és 2. bekezdésében foglalt minősítő körülményeknek megfelelnek, mert a jelzett megállapítás szerint a Btk. 165. §-ában meghatározott cselekményt négyen, tehát kétségkívül többen követték el és mert vádlottak a bűncselekmény elkövetése alkalmával fel voltak fegyverkezve. Azt pedig, hogy a fegyvereket eleve az erőszak, vagy a veszélyes fenyegetés elkövetése czéljából vegye a tettes magához, a törvény nem kívánja meg. (1908. május 21-én. 3915. sz.) Btk. 171. §. 139. Gyülekezet fogalma. C.: J. A. vádlott ellenében az van tényként megállapítva, hogy a H. A. felfüggesztése alkalmából tüntetés végett összejött 5—600 emberhez így szólt: „Legyen forradalom, a törvényszéket fel kell robbantani, üssük a magyarokat és a zsidókat és a hivatalnokokat agyon kell ütni." A védő e tettben azért nem látja a Btk. 171. §-ának 2. bekezdésébe ütköző cselekmény tényálladékát, mert a megszólítottak nem voltak „gyülekezet" és mert az idézett szavak nem tartalmaznak bűntett vagy vétség elkövetésére való egyenes felhívást. Minthogy azonban egyszerre együttlevő nagyóbbszámu ember gyülekezetet képez, tekintet nélkül arra, hogy mi czélból gyülekeztek össze és hogy az összejövetelük tervszerű volt-e vagy véletlen; minthogy a felhívás közvetlenül azokhoz volt intézve, akiket vádlott az erőszakosságra buzdítani kivánt; minthogy végül a cselekvés, melyre vádlott a tömeget felhívta, elkövetése esetében kétségtelenül a Btk.-be ütközött volna: nincs jogi tévedés abban, hogy J. A. tette bűncselekménynek nyilváníttatott. (1907. nov. 6. 8581.) Btk. 171. §. 1. p. 140. A Btk. 171. §. 1. p. elhatárolása a Ktk. 42. és 75. §-ától. C.: Vádlottak a Btk. 171. §-a alapján azért vannak elitélve, mert azon alkalomból, hogy a hivatalától felfüggesztett H. A. vádlott hazatértét váró tömeget, midőn a csendőrök azt a főszolgabíró által kiadott utasítás értelmében a rend fentartására szorították, a