Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 140., 165. §§. 69 tárgyát képező könnyű testi sértés üldözhetésére megkívánt magáninditvány előterjesztésének a sértett fél törvényes képviselője részéről történt elmulasztása menthető volna, nyilvánvaló, mikép a kir. tsz. és a kir. ítélőtábla törvénybe ütközően rendelkeztek akkor, midőn a sértett fél anyja részéről előterjesztett magáninditványt hatályosnak elfogadva, annak alapján vádlottat büntették. (908. jun. 16. 4505.) Btk. 140. §. 127. Tiszteletlenség királysértés. C.: Tekintve, hogy habár ugy a közönséges becsületsértés, mint a királysértés esetében a cselekmény a nem-becsülésnek adott kifejezésben nyilvánul meg —• ez utóbbi vétség azonban éppen abban különbözik az előbbitől, hogy a király személye iránt tartozó tisztelet felette áll a közönséges s egymás irányában tanúsítandó kölcsönös megbecsülésnek s igy a királysértés vétségének tényálladéka fenforog minden olyan esetben, amikor a nyilatkozatban az uralkodó személye a ki'rályi méltóság irányában tartozó köteles tiszteletnek bármilyen csökkenése mutatkozik; tekintve, hogy a jelen esetben a vádlott tiszteletlenségének adott kifejezést akkor, amikor a királyt rossz szivünek s népével nem törődőnek jellemezte; nem tévedett a tábla abban, hogy a vádlottnak ezt a tettét bűncselekménynek tekintvén, bűnösségét megállapította. (1907. évi szeptember 11-én. 7348. sz.) Btk. 165. §. 128. Szabályszerű eljárás. C.: Tévesen hivatkozott a védő a pénzügyőri szogálati szabályok 142. §-ára s az 1899:XXV. t.-cz. 29. §-ára annak a jogi beigazolása végett, hogy a pénzügyőri felvigyázó szabály- és törvényellenesen járt el akkor, amikor a jövedéki kihágás gyanúja miatt a pálinkás üveget a vádlott ellenzése daczára őrizetébe vette, mert az id. pü. szab. 126. és 133. §-ok egybevetett értelme szerint, a kir. táblának ténymegállapítása alapján nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a sértett p. ü. felvigyázó a vádlott férjének üzletében nem házkutatást, hanem szemlét tartott, aminek megtartásánál hatósági tanúnak jelenléte nem szükségeltetik, s annak a szemlének a folyamán merült fel a jövedéki kihágásnak a gyanúja, amire nézve nemcsak hogy nem járt el szabályellenesen a felvigyázó, hanem kötelességét teljesítette akkor, midőn annak tárgyi adatait megőrizni törekedett. (1907. febr. 14. 1514.) 129. A közhivatalnok vagy hatósági közeg eljárása ellen csak akkor van önsegélynek helye, ha ez nem hatáskörében jár el.