Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

68 Btk. 113. §. vány előterjesztésére a kiskorú helvett ennek atyja, mint törv. képviselője jogosult. Az anyagi jognak ezen megállapításaival teljes összhangban vannak a bűnvádi perrendtartásnak a magánvádnak a bünperben való képviseletére vonatkozó általános rendelkezései, amennyiben a Bp. 47. §-a szerint a 41. és 42. §§-ok eseteiben a sértett helyett, a ki tizenhatodik életévét be nem töltötte, kizárólag törvényes képviselője képviselheti a magánvádat. Ez a szabály azonban csak a tsz.-ek hatásköréhez tartozó bűnvádi ügyekben irányadó, mert a Bp. 521. §-a megállapítja, hogy a jbiróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben a megelőző fejezetek rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a jbiróság előtti eljárást szabályozó XXIX. fejezet eltérő szabályokat nem tartalmaz, már pedig az 523. §-a a szóban forgó kérdésben csakugyan az általános rendelkezéstől eltérően intézkedik, amennyiben végbekezdésében kimondja, hogy a szülő gyermekének, a férj feleségének, a gyám vagy gondnok gyámoltjának, illetőleg gondnokoltjának képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) miatt vádat is emelhet. A törvény ezzel a rendelkezésével, — mint az a javaslat indokolásából (1. a 735. és 736. 1.) nyilvánvaló, — a jbiróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben az eljárás olcsóságát és egyszerűségét akarta biztosítani. Ebből a szempontból a törv. az általános képviselői képességet az ügyvédjelöltekre, valamint a terhelt és a sértett férfi hozzátartozóira is kiterjesztette (523. §. harmadik bekezdése) és ugyanebből a szempontból engedi meg azt (523. §. utolsó bekezdése), hogy a szülő gyermekének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) miatt vádat is emelhet. Ez az 523. §. azonban csak a feleknek jbiróság előtti képviseletére nézve tartalmaz rendelkezést, de az anyagi jognak a magáninditvány előterjesztésére való jogosultságra vonatkozó szabályát nem érinti. Kitűnik ez abból is, hogy a bűnvádi perrendtartás ott, ahol a büntető törvényt módosítani akarja, ezt kifejezetten teszi, mint az 525. §. második bekezdésében, mely szerint a sértett nő férje részéről tett feljelentés vádinditványnak tekintendő és a büntetőtörvények értelmében az eljárás megindításához szükséges magáninditványt (90. §.) is pótolja. Ezekből kétségtelen, hogy a Btk. 113. §-ának az a szabálya, mely szerint a magánfél indítványára üldözendő bűncselekmények miatt a bűnvádi eljárás megindításának indítványozására az életkorának tizenhatodik évét be nem töltött kiskorú helyett, ennek törvényes képviselője jogosult, a Bp. 523. §-a által nem szenvedett változást. Minthogy pedig a jelen esetben megállapittatott, hogy a sértett Gy. G.-nak az atyja él s nincs adat, melynél fogva az eljárás