Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 98., 100. §§. 63 vétségének minősítette, s igy a Bp. 385. §-ának t. b) pontja alapján érvényesített semmiségi ok nem forog fenn. (1908. máj. 15. 3639. sz.) 118. Ismételten elkövetett erőszakos nemi közösülés anyagi halmazat. C.: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: V. elsőizben a saját lakásán, másodízben pedig a r. k. temetőben a 11 éves, tehát akarata nyilvánítására tehetetlen sértett szoknyáját felemelve, reá feküdt és hímvesszőjét sértett szeméremtestének szeméremajkai közé illesztvén, igy véle házasságon kívül nemileg közösült. Minthogy pedig eme tények a kétrendbeli, jelesül a másodízben elkövetett és befejezett erőszakos nemi közösülés összes tényelemeit magában foglalják, e szerint a kir. tábla ugy az első, mint az utóbb elkövetett vádbeli tettet befejezett cselekménynek a Btk. megfelelő rendelkezése szerint helyesen minősítette. (1907. decz. 27. 9888. sz.) Btk. 98. §. 119. Összbüntetés esetén a büntetésnek csak felső határa módosul. C: A Btk. 96. és 98. §-ainak alkalmazásával csak az alkalmazható büntetésnek felső határa módosul s nem annak a büntetés legkisebb mennyiségét kifejező alsó határa is, és ezeken belül a bíróság alkalmazhatja a szabadságvesztésbüntetésnek legkisebb mértékét, ha ugy találja, hogy a fennforgó körülményk közt a bűnösség fokának megfelel s az elkövetett cselekmény súlyával arányban áll. (1907. fehr. 28. 2003. sz.) Btk. 100. §. 120. Jogerős ítéletben beszámított vizsgálati fogság az összbüntetés kiszabásánál nem érinthető, habár az összefoglalandó büntetések egyike 15 évi fegyház. D. S.-t a beregszászi törvényszék lopás büntette miatt három évi fegyházra Ítélte el, mely büntetésből az 1907. évi márczius 29-től kiállott vizsgálati fogság által négy hónapot kitöltöttnek nyilvánított s minthogy ez az ítélet azonnal jogerőssé lett, az elitélt büntetését azonnal megkezdette, ezt megelőzőleg ugyancsak D. S.-t a fehértemplomi törvényszék, mint esküdtbíróság rablás büntette miatt az ítélet foganatba vétele napjától számítandó 15 évi fegyházra ítélte s a Curia a bejelentett semmiségi panaszokat vissza- s illetve elutasítván, a most jelzett ítélet is jogerőre emelkedett. Az emiitett két ítélettel kiszabott szabadságvesztés-büntetéseket a fehértemplomi törvényszék az 1907. évi július hó 29-től számítandó 15 évi fegyház, mint-összbüntetésbe foglalta, a kiszabott büntetésbe pedig az 1907. márczius 29-étől tartott vizsgálati fogságból 4 hónapot beszámított. C.: Megjegyzésével annak, hogy az összbüntetést megállapító