Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

62 Btk. 96. §. körülmények közt követtessenek el, ami a jelen esetben, hol a beszédek más-más gyülekezetek előtt mondattak, nem forog fenn. (1907. nov. 6. 8581. sz.) 116. Annak a törzskönyvbe való valótlan bevezetése, hogy az elitélt büntetését kitöltötte és erről a felsőbbségnek hivatalos jelentés tétele a Btk. 394., 467., 478. §§-aiba ütköző büntettek anyagi halmazata. C.: A semmiségi panasz érvelése, hogy az okirathamisitások és a megvesztegetés büntette eszmei halmazatban állanak a hivatali hatalommal való visszaélés bűntettével, amely utóbbi szintén egy folytatólagos bűncselekményt állapit meg. Minthogy az egyes okirathamisitások különböző személyeket illetően különböző időben és külön elhatározással követtettek el; minthogy továbbá folytatólagos cselekmény csak abban az esetben állapitható meg, ha az egyes tettek a törvénynek ugyanazon rendelkezését sértik, tehát egyneműek, tekintve, hogy a megállapított és minőségileg különböző bűncselekményeket, a tábla helyesen találta anyagi halmazatban levőknek: a Bp. 385. §. 1. b) pontjára fektetett panasz nem alapos, még pedig annál inkább nem, mert a hivatali hatalommal való visszaélés is különböző személyek javára követtetvén el, már az elhatározás többsége is kizárja a folytatólagos cselekmény megállapítását. (1908. febr. 5. 860. sz. 117. Aki testi sértés elkövetése czéljából másnak udvarába erőszakkal behatol, mindkét delictum anyagi halmazatában bűnös. C.: Vádlott a sértettnek bekerített udvarába az ott lakó sértettnek beleegyezése nélkül, jogtalanul és többrendbeli akadály legyőzése után erőszakkal hatolt be és az udvaron sértettet vasvillával megütötte, minek következtében sértett nyolcz napon tul, de 20 napon belül gyógyuló testi sértést szenvedett. Ezekhez képest vádlottnak cselekménye ugy a Btk. 330. §-ában meghatározott magánlak megsértése bűntettének, illetve a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán, a Btk. 20. §-a értelmében minősített magánlak megsértése vétségének, valamint a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségének összes alkotó elemeit kimeríti, s igy két külön bűncselekmény tényálladéka létesült, amennyiben a fentebb említett behatolással a magánlaksértés büntette bevégeztetett s a magánlaksértés büntette nem veszti el önálló jellegét azáltal, hogy a czélba vett testi bántalmazás megvalósításának eszközcselekménye volt, a később elkövetett bűncselekmény, a súlyos testi sértés vétsége pedig sem magába nem veszi fel a már teljesen (befejezett magánlaksértést, sem abba nem olvad be, mert önálló és a magánlaksértéstől különböző ismérvekkel bir. Nyilvánvaló tehát, hogy a tábla nem alkalmazta tévesen a büntetőtörvény rendelkezéseit azáltal, hogy a vádlottat terhelő bűncselekményt, a Btk. 96. és 97. §§-ainak alkalmazásával, egymással anyagi halmazatban álló magánlak megsértése és súlyos testi sértés