Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 92., 95., 96. §§. 6J azon büntetendő cselekményt több izben követte el, a Btk. 99. §-a értelmében öt évvel feljebb emelhető. Ehhez képest a 2. bűntett összbüntetésének megállapításánál nem vehető egyszersmind súlyosító körülménynek is a halmazat, mert éppen a halmazat az oka annak, hogy a Btk. 99. §-ában foglalt szabályt kell követni; az esküdtbíróság Ítéletében súlyosítónak vett körülmény tehát e helyütt mellőztetik. (1907. jun. 18. 5844. sz.) Btk. 92. §. 112. Közbejött fertőzés enyhítő körülmény. C.: Azon súlyosító körülményekkel szemben, hogy vádlott a feleségét szúrta meg s orvul támadott, a fennforgó enyhítő körülmények, nevezetesen a vádlott büntetlen előélete, felizgatott kedélyállapota s az a kö'rülmény, hogy a sértett testi sérülése rendes körülmények közt 12—15 naP alatt gyógyult volna s gyógyulása csupán a közbejött fertőzés folytán tartott 20 napnál tovább, együttvéve oly annyira nyomatékosak, hogy a vádlott cselekménvére meghatározott börtönbüntetésnek legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne. (1907. máj. 29. 5231. sz.) Btk. 95. §. 113. Egység és eszmei halmazat megkülönböztetése lényegtelen. C.: Az a rendelkezés, hogy a közokirathamisitás (egység helyett) a csalással eszmei halmazatban állónak mondatott ki, a bűnösség megállapítása, a bűncselekmény minősítése tekintetében lényegtelen. (1908. máj. 12. 3641. sz.) Btk. 96. §. 114. Magánlaksértés és e. n. közösülés anyagi halmazat. C: Habár a czélzat az erőszakos nemi közösülés elkövetésére irányult, a jelen esetben mindamellett a magánlak megsértésének elkövetésére, vagyis a zárt ajtó betörésére s igy ennek az akadálynak legyőzésére külön eme bűntettre irányuló akaratelhatározásnak kellett vádlottban fennforogni, amely a nemi közösülés végett kifejtett, a sértett személye ellen használt erőszak alkotó elemét nem képezi, hanem az, az említett bűntettől teljesen különálló büntetendő cselekményként jelentkezik; a Btk. 96. §-a szerinti anvagi halmazat esete forog fenn. (1907. jan. 8. 122. sz.) 115. Több gyülekezet előtt mondott több beszéd mindig anyagi halmazat. C.: Vádlottak különböző helyeken és időben, más-más hallgatóság előtt mondották beszédeiket, cselekvőségük tehát ugyanannyi természeti egységet képez. Az a körülmény, hogy e cselekvőségek egységes elhatározás kifolyása voltak, nem állapítja meg azoknak jogi egységét, mert ehhez az is kell, hogy a tettek ugyanazon külső