Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 70. §. 53 K. G.-ral szemben felhasználta, Sch. M. és B. J. vádlottak pedig a szóban levő elismervényt, tudva annak hamis voltát, mint tanuk előttemezték, miáltal azt teljes bizonyító erejű magánokirattá emelték, s igy Cs. L. vádlott bűncselekményének elkövetését vele előzetesen egyetértve elősegítették >és könnyítették. (1907. jun. 27. 6163.) Btk. 70. §. 92. Aki nemcsak előttemezte a hamis okiratot, hanem másnak használat végett átadta, tettestárs. C: P. B. J. a bűnjeles adásvevési szerződésre P. P nevét eladói minőségben ennek beleegyezése nélkül, azonban V. G. tudtával és előzetes egyetértésével aláirta, V. G. vádlott pedig mint ügyleti tanú az adásvevési szerződésen P. P. névaláírásának valódiságát saját nevének aláírásával tudva hamisan bizonyította s az ekként kiállított hamis adásvevési szerződést L. A. és L. T. vevőknek átadta, és igy arra használta, hogy P. P. ellenében a szerződés tárgyát képező erdő- legelőilletőségre vonatkozó jog megszűnte bizonyittassék: annálfogva V. G. vádlott cselekménye a Btk. 401. §-ába ütköző magánokirathamisitás tényálladékát kimeríti. (1908. évi január hó 23. 552. sz.) 93. Társtettes sz. emberölésben, ki a megölt kezeit leszoritotta. C.: Az esküdtbíróság az esküdtek határozata alapján azt a tényt fogadta el valónak, hogy Cs. L. vádlott P. J.-et özv. P. J.-né vádlottal együtt és közösen, szándékosan, de előre meg nem fontolt szándékkal oly módon ölte meg, hogy míg Cs. L. vádlott a P. J. kezeit leszorítva tartotta és igy őt védelemre tehetetlen állapotba helyezte, addig özv. P. J.-né vádlott P. J.-nek a nyakát a bűnjeles zsineggel többszörösen körülcsavarta, a zsineget összeszorította és megkötötte, minek következtében P. J. megfuladt. Cs. L. tehát e tényállás szerint közvetlen erőszak kifejtésével működött közre P. J.-nek szándékos, de előre meg nem fontolt megölésében, midőn annak kezeit leszorítva, őt védelemre képtelen állapotba helyezte, következéskép társtettesi cselekedetet vitt véghez P. J. megölése körül. A törvényszék, mint esküdtbíróság tehát nem alkalmazta tévesen a törvényt abban a kérdésben, hogy Cs. L. terhére rótt cselekményt hogyan kell minősíteni, midőn ezt a vádlottat, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársat mondotta ki bűnösnek a szándékos emberölés bűntettében. (1907. évi deczember hó 5-én. 9347. sz.) 94. Társtettes, ki csalásnál a megtévesztésben résztvesz. C.: Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett; mert bár H. P. és V. F. vádlottak elkövetési cselekedetet hajtottak végre az alsóbbfoku bíróságok által valónak elfogadott azon tényükkel, hogy sértettet ők is hitegették, hogy neki J. I. a 200 koronáért valóban fog adni háromszor annyi felhasználható hamis