Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Adóügyek 35 ettől az időtől kezdve adózó ügyfélnek a magas végeladási illetéket kell fizetnie. Az adófelszólamlási-ibizottságnak e határozata ellen irányul a királyi kincstári képviselőnek benyújtott panaszirata. Tekintve, hogy az 1875: XXIX. t.-cz. 15. §-ában, valamint az 1883. XLIV. t.-cz. 12. §-ának 2. a) és b) pontjaiban foglaltaknak egybevetéséből következik, hogy a III. osztályú kereseti adó az üzletnek, vagy a haszonhajtó foglalkozásnak fennállása idejére, vagyis tehát a keletkezésük napjától a megszűnésnek napjáig terjedő időre vetendő ki; s viszont tekintve, hogy nem szenved kétséget, sőt adózó ügyfélnek beadványaiban s többek között a vele közlött kincstári panaszra benyújtott védiratban is, beismertetik és hatósági bizonyitványnyal is igazolva van, hogy adózó ügyfélnek kérdéses üzlete az 1905. évi deczember hó végéig kétségtelenül fennállott, vagyis tehát, hogy adózó ügyfél e kérdéses haszonhajtó foglalkozását az 1905. évi május hó i-töl deczember hó 31-ig terjedő idő alatt is folytatta; és pedig annyival inkább, mert a dolog természetéből kifolyólag, magában véve az áruk megrendelésének megszüntetése még a haszonhajtó foglalkozás teljes beszüntetésével egyjelentőségünek nem vehető: a jelen itélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. A panaszolt határozat inditó okai között a végeladási illeték fizetésére vonatkozólag felhozottak a panaszolt határozatnak fentartására kellő alapot nem nyújthattak azért, mert a végeladásnak az 1884: XVII. t.-cz. 51. és 52. g-ai szerint való engedélyezéseért fizetendő dijak a haszonhajtó foglalkozásra törvény szerint kivethető kereseti adót egyáltalában nem pótolják. Az adózó ügyfél védiratában az áruknak állítólag' kedvezőtlen viszonyok között történt eladására vonatkozólag előadottak pedig nem voltak figyelembe vehetők azért, mert a III. osztályú kereseti adó az 1875. évi XXIX. t.-cz. 15. §-a értelmében, az előző három évi üzleti eredmény átlagának alapján volt kivetendő; az pedig, hogy az előző három évi üzleti eredmény átlaga az adóalapul vett összeget el nem érte volna, nem is állíttatott s annál kevésbbé bizonyittatott. (16.573/907. P. sz.) IV. oszt. kereseti adó. 64. Megyei tisztviselőnek a megyei nyugdijalap javára teljesitett fizetése a IV. o. kereseti adó alól nem mentes. Kb.: A törvény alapján fizetett szolgálati dijjal terhelt fizetését az állami tisztviselőknek az 1875: XXIX. t.-cz. 5. §-a 3. d) pontja adómentesnek nyilvánította, amely rendelkezést az 1893: IV. t.-cz. 14. §-a akként szorította meg, hogy e mentesség csupán a fizetésnek szolgálati dijjal terhelt részére terjedt ki. Az állami tisztviselők szolgálati dija a fent előadottak szerint nem valamely nekik előnyt biztosító, javukra szolgáló befizetés, hanem, miként egyéb dijak (taksák) és az illetékek az adó körébe tartozó közszolgáltatás. S amidőn a törvény e dijjal terhelt fizetést a IV. osztályú kereseti adó alól mentesiti, állami adónemmel való megrovását háritja el. 3*
