Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Az 1894: XXVI. t.-cz. 3' rábban már egyszer folyamatban volt végrehajtási eljárás az ügy rendezésével meg lett szüntetve. Nem jöhet figyelembe a volt pénz­ügyi biróság 1999/87. számú ítéletére való hivatkozás sem: mert egyes esetekben történt bírósági döntés jogszabályt meg nem álla­pit, de ettől eltekintve, a hivatkozott Ítélettel elbírált esetben egy előbb ingóságokra elrendelt végrehajtás utóbb folytatólag ingatla­nokra rendeltetett el, tehát egy meg nem szűnt végrehajtás folyta­tásáról s igy nem önállóan folyamatba tett uj végrehajtási eljárás­ról volt szó. Ezekhez képest a jelen esetben az 1894: XXVI. t.-cz. 9. §-ának utolsó bekezdése és 11. §-a értelmében a szabályszerű illeték jogosan követelhető még abban az esetben is, ha ugyanazon közjegyzői ok­irat alapján már egyszer volt a panaszosok ellen végrehajtás el­rendelve. Ezek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozatot hozni. (2348/907. P. sz.) 21. §. 57. Az 1894: XXVI. t.-cz. 21. §. 3. pontjának utolsó bekezdése értelmében az uj felebbezés első példányának csak az első ive bélyeg­mentes, ellenben a többi ivek, úgyszintén a másod- és következő példányok és a felzetek bélyegkötelesek. (Kb. 15.945/907. P. sz.) 2. Adóügyek. a) Házadó. 1868: XXII. t.cz. 2. §. 58. A község által bérfizetés kikötése nélkül törvényhatósági vagy állami hivatalok czéljaira átengedett lakhelyiségek házbéradó alá nem esnek. Kb.: A tárgyiratokból kitetszik, hogy a panaszos község tulaj­donát képező háznak azok a lakrészei, amelyek után a panaszolt határozattal törülni rendelt házosztályadó kivettetett, a telekkönyvi hatósággal felruházott m. kir. járásbíróságnak, nemkülönben a fő­szolgabírói hivatalnak hivatalos helyiségeiül engedtettek át és pedig nem bérfizetés ellenében, hanem csupán olyképen, hogy a nevezett állami és illetve törvényhatósági hivatalok részéről, a tulajdonjog­nak elismerése fejében, évi 2—2 K-nyi összeg fizettetik. Ezt az utóbbi körülményt nem csupán az adózó ügyfélnek beadványai iga­zolják, hanem ezt megállapította a panaszolt határozat, sőt a királyi kincstári képviselő részéről benyújtott panaszirat is, valamint ez meg van állapítva a sz—i járás főszolgabirájának az 1906. évi augusztus 8-ik napján 2401. sz. a. kelt hivatalos iratában szintén. Az 1868: XXII. t.-cz. 2. §-a szerint nem csupán községházak (f pont), hanem az állami, törvényhatósági é« községi hivatalos he­lyiségek (g pont) is állandóan adómentesek és e tekintetben korlátot

Next

/
Thumbnails
Contents