Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

j\z illetéki díjjegyzék 23 jogát, hogy visszatérítési igényét külön uton érvényesíthesse. (22.215/907. P. sz.) b) Az illetéki dijjegyzék. I. tétel. 44. Az oly iparvasut, mely az ingatlannal sem organikus, sem mechanikus összeköttetésben nincs, illetékezés szempontjából ingóságnak tekintendő. Kb.: Panaszos r.zég azt állítja, hogy a vétel tárgyát képező gőztéglagyárban használt iparvasut nincsen a földbe beleépítve, sőt még talpfái sincsenek, a síneket vasrudak tartják össze s az egész iparvasut egyik helyről a másikra a szükséghez képest áthelyezhető. Ezt az állítást az 1907. évi deczember 22-én felvett jegyzőkönyvben a városi hivatalos kiküldött is megerősítvén, ezt a bíróság is bizonyítottnak tekinti. A most jelzett iparvasutat, mely az ingatlannal sem organikus, sem mechanikus összeköttetésben nincs, ez a bíróság ingó dolognak tekinti s mint ilyen után az illetéki dijjegyzék 1. tétele értelmében III. fokozat szerinti illetéket állapit meg a 4.3% helyett. (1258/908. P. sz.) 14. tétel. 45. Népgyűlés tartása iránti bejelentések bélyegmentesek. Kb.: A hivatalos leletnek tanúsága szerint annak tárgyát az a bejelentés képezte, a melyet panaszosok a gy.-i járási főszolgabíróhoz népgyűlés tarthatása tekintetéből nyújtottak be. Tekintve, hogy az ily bejelentés a közigazgatási ügyekben benyújtott beadványok általános fogalma alá nem sorolható, mivel az nem a benyújtónak magánügyét vagy érdekét illeti, hanem a közügyre vonatkozó olyan jelentést képez, melyben a benyújtó magánérdekű keresetet nem támaszt és jutalmazást, valamint elismerést nem kér; tekintve, hogy ezt bizonyítja különösen az a körülmény, hogy hazai közjogunk és közigazgatási jogunk elvei szerint az állampolgári alapjogoknak egyikéből, t. i. a gyülésezési jogból kifolyólag rendezhető ily népgyűlések tartása az illetékes hatóságnál legalább 24 órával előbb bejelentendő, s hogy a fennálló szabályok értelmében a népgyűlések az ily bejelentés alapján elnyerendő engedély nélkül való rendezése kihágás, mely a megállapított büntetés alá esik, minek következtében ez a bejelentés, mely különben is nem csupán a bejelentők nevében, hanem az állampolgárok bizonyos csoportjának nevében tétetik, lényegében rendőri ellenőrzés czéljából, tehát közrendészeti tekintetekből van kötelezően előirva, az ily bejelentést tartalmazó beadvány az illetéki díjjegyzék 14. tétel g) pontja alá tartozónak joggal vehető. (9423/1907. P. sz.)