Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

24 Közjog és köigazgatás 23. tétel. 46. Ha a szerzői jog bitorlása miatt inditott kereset nem magánjogi kártérítésre, hanem kifejezetten csak a bitorlás kimondására és a bitorló megbüntetésére irányult, a felebbezési beadvány bélyegmentes. Kb.: Az 1884. évi XVI. t.-czikk 19. és 27. §§-aiból nyilván kitűnik, hogy szerzői jogbitorlás vétséget képez s mint ilyen önként érthetően, de a vonatkozó törvényre nézve szövegezett miniszteri indokok értelmében is büntetőjogi természetű. A felebbezés az elitélt alperes részéről adatott be, azért, hogy a szerzői jogbitorlásnak kimondása mellőztessék, a reá kimért s behajthatlanság esetére 5 napi fogházbüntetésre átváltoztatandó 100 korona pénzbüntetés terhe alól felmentesssék. Minthogy a kereset sem irányult magánjogi kártérítésre, hanem kifejezetten csak a bitorlás kimondására s a bitorló megbüntetésére, ki van zárva tehát, hogy az alperes felebbezésének magánjogi vonatkozás tulajdonittathassék is. Az a körülmény, hogy szemben a legtöbb külföldi törvénynyel, a magyar törvény értelmében, a kereset polgári biróság előtt indíttatik, s ez a bíróság mondja ki a bitorlás fennforgását s szabja ki a büntetést is, nem változtat a cselekménynek vétségi természetén s így büntetőjogi elveknek van alávetve; igy a Btk. 116. §-ával való kapcsolatban a cselekmény mint vétségi inditványi bűncselekménynek van kimondva: nyilvánvaló mindezekből, hogy büntetőjogi védelem nyujtatik ezzel a szerzőnek magánjogi oltalom mellett.Ezek szerint figyelemmel az illetéki díjjegyzék 23. tétele harmadik bekezdésére s a 14. tétel i) és 1) pontjainak egybevetett rendelkezéseire, a szóban forgó felebbezési beadványnak bélyegmentességét kellett megállapítani s a panasznak helyet adva, a fenn nem tartható beadványi illetéknek törlését s a lerótt s illetve befizetett illetéknek is a visszatérítését elrendelni kellett. (327/907. P. sz.) 29. tétel. 47. Szövetkezetek az üzletrészek és a kifizetett kamatok, illetőleg osztalékok után a II. fokozat szerinti illetéket készpénzben nem tartoznak megfizetni. Kb.: Az illeték panaszostól az 1869: XVI. t.-cz. 7. és 19. §-a értelmében az üzletrészek és a kifizetett kamatok, illetőleg osztalékok után készpénzben követeltetik. Ügyfél az illeték mérvén kivül azt is vitatja, hogy az illeték tőle, mint szövetkezettől, egyáltalában nem is követelhető. Az, hogy az osztalék-kamatok után az 1869. évi t.-cz. 19. §-a értelmében a II. fok. illeték nem követelhető, az ennek a törvényszakasznak szövegezéséből is kitűnik, mert az csak a részvénytársulatokról és a részvények szelvényeiről rendelkezik, panaszos társulat pedig szövetkezet és részvényei, tehát részvényszelvényei nincsenek, az e czimen és a 19. §-nak megfelelően előirt készpénzben fizetendő illetéknek tehát törvényes alapja nincsen. Önként értendő azonban, hogy a mennyiben osztalékokra, illetőleg