Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

22 Közjog- és közigazgatás szabáyoknak egyéb rendelkezéseiből döntendő el. Magánjogi szabály, hogy a felbontó feltétel bekövetkezte esetén az eredeti jogügylet megsemmisül önmagától és a nékül, hogy erre nézve külön szerződés, külön megállapodás létrejötte szükségeltetnék, ugy, hogy az adott esetben a jogügylet, a vételi szerződés nem az illeték alá vont nyilatkozattal, hanem a bontó feltétel bekövetkezésének nemleges ténye folytán semmisült meg, amiből viszont az illetéki törvénynek rendelése szerint az következik, hogy az a nyilatkozat, mely csak a telekkönyv rendezése czéljából vált szükségessé, vagyonátháramlást nem szabályozván, vagyonátháramlási százalékos illeték alá nem is vonható. (18.678/907. P. sz.) 43. Az újrafelvételi panaszszal uj kérelem — vagyis olyan kérelem, amely a főeljárás során birói eljárásnak s birói határozatnak tárgyát nem képezte — nem érvényesíthető. Kb.: Az újrafelvételi panasz tárgyát képező illeték azon közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat alapján íratott elő, amely szerint L. A.-né, miután egy bizonyos ingatlannak l/K részét csereszerződés utján megszerezte, panaszló intézet javára az egész ingatlanon jelzálogilag biztosított 100.000 K kölcsönnek még fennálló részét 93.115 K 25 f.-t az ingatlan többi 4/K részének tulajdonosával egyetemleges adósként átvállalta. Panaszló elsőfokú felebbezésében az illetéknek a kölcsönhátralék |l/K része szerint leszállítását kérte azon az alapon, hogy miután L. A.-né a jelzálognak csak részét szerezte meg, a kölcsönnek is csak 1/K részét vállalta el. A kir. pénzügyigazgatóságnak a közokiratban kiállított nyilatkozat tartalmára alapított elutasító végzése ellen közbevetett panaszban panaszló azt érvényesítette, hogy L. A.-né formailag az egész kölcsönt vállalta ugyan át, de mert az őt illető tulajdoni rész az egész összegre teljes fedezetet nem nyújthat, lényegében őt mégis a kölcsönnek csak 11 /r> része terheli, s így az illeték is a kölcsönnek csak része után szabandó ki. A magyar 'királyi közigazgatási bíróság a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat tartalma alapján a panasznak helyt nem adott. Panaszló most újrafelvételi panaszszal él, amelyben eredeti panaszkérelmétől eltérőleg most már az egész illetéknek törlését, illetve visszautalványozását kéri, azon az alapon, hogy a kölcsönátvállalási ügylet tényleg létre nem jött, s hogy ezt a körülményt panaszló a főeljárás folyamán önhibáján kivül nem érvényesíthette, mert a felebbezés, illetve a panasz beadásakor a tárgyalások L. A.-néval a kérdéses kölcsön átvállalása iránt még folyamatba voltak. Azt a körülményt, hogy a kölcsönátvállalási jogügylet létre nem jött, panaszló az intézet kölcsönosztályának tanúsítványával kívánja igazolni, amely szerint a kölcsönátvállalás az intézet könyveiben feljegyezve nincs. Minthogy ez a panasz egészen uj kérelmet foglal magában, mely mint ilyen a főeljárás során birói eljárásnak s birói határozatnak tárgyát nem képezte: ez az uj kérelem újrafelvételi panaszszal nem érvényesíthető. Ez a végzés nem érinti panaszlónak