Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 414. §. 147 Btk. 414. §. 285. Bukás esetén a szenvedő állapot megállapításánál a csődbe be nem jelentett követelések is figyelembe veendők. C: A tábla ítéletéből az tűnik ki, hogy a vádlott tartozásainak 8044 kor. 48 fill. összegben történt meghatározását ugy a törvényszék, mint a tábla csupán a csődbejelentésekre alapították, holott a vagyonbukott szenvedő vagyoni állapotának megállapítása tekintetéből a vagyonbukott tartozásait nem egyedül a csődtömeg ellen bejelentett követelések összege képezi, hanem mindaz, amivel a vagyonbukott a csődnyitás idején hitelezőinek tartozott, habár a csődtömeg ellen ezek követeléseiket be sem jelentették volna; az alsóíoku bíróságok azonban a csődtömeg ellen leendő érvényesítés végett be nem jelentett tartozások összegének a vádlott bevallásán kívül valamennyi hitelező vallomásának is figyelembe vételével szükséges megállapítását mellőzték: ennélfogva mindkét alsófoku bíróság ítélete a Bp. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében megsemmisítendő s a törvényszék uj eljárásra utasítandó volt. (1907. évi október hó 22-én. 8231. sz.) Btk. 414. §. 1. p. 286. Értéken aluli elidegenítés a kárositási czélzatot magában foglalja. C.: Vádlott üzlete kezdettől fogva rosszul ment, adósságai folyton szaporodtak, állandóan fizetési zavarokkal küzdött és fizetésképtelenségét már 1904. márcz. 10-én a hitelezői védegyletnek bejelentette s hitelezőinek egyezséget ajánlott, mely azonban nem sikerült. Ezekből következik, hogy vádlott akkor, midőn az 1904. márcz. 18-án elrendelt csődöt megelőzően több napon át üzleti áruit elidegenítette, fizetésképtelen állapotban volt s erről tudomással is bírt. Hogy pedig az áruelidegenités értéken alól történt, azt a kir. T. megállapította, nyilvánvaló tehát, hogy a fizetésképtelenség tudatában az üzleti áruknak értéken alul elidegenítése a hitelezők megkárosítására irányuló czélzatot magában foglalja. Ily tényállás mellett a vádlott terhére megállapított vádbeli cselekmény a Btk. 414. §. 1. pontja alá eső csalárd bukás őszes alkotó elemeit kimeríti. (1907. nov. 27. 9432. sz.) 287. Fizetésképtelenség tudatában egyes hitelezők kielégítése a kárositási czélzatot magában foglalja. C: Minthogy az a közadós, aki fizetésképtelenségének tudatában egyes kiválasztott hitelezőit fizetés által kielégíti, annak biztos tudatában cselekszik, hogy az aránylagos kielégítésre jogosult csődhitelezőiktől a kielégítési alapot elvonja, mihez képest helyes az a jogi megállapítás is, hogy vádlott abból a czélból elégítette ki a vele sógorsági viszonyban állott fentebb megnevezett hitelezőit, hogy ez által a többi hitelezőket megkárosítsa, ami a szóban lévő 11.400 korona elvonása által tényleg be is következett; ezek sze10*