Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

146 Btk. 403. §. a F. és T. czégaláirás jogtalan reávezetés által nemcsak hamis váltót készített, hanem ugyanazon váltót hitelezője a sértett B. S. nála éppen végrehajtás foganatosítása czéljából eljárt képviselőjének a 154 korona 54 fillér és járulékai tartozása részlettörlesztésére át is adta, tehát nyilván arra használta fel, hogy a F. és T.-czéggel szemben egy nem létező váltókötelezettség fennállása bizonyittassék, teljesen közömbös az a körülmény, birt-e a sértett s illetőleg a képviselője tudomással a váltóra eszközölt ezégjegyzés módjáról, vagy nem? mert az ügyiratokból kétségtelen, hogy a bűnjeles váltó a 1". és T.-czég ellen tényleg beperesitve is lett. Minthogy meghatalmazott utján váltókötelezettség vállalható és senki sincs kötelezve arra, hogy a magát meghatalmazottnak állítót csak igazolás után tekinthesse ilyennek, a meghatalmazás fel nem mutatása még nem jelenti az aláírás hamis voltának tudatát. Ebben az értelemben helyes a fenti ítélet. (1907. ápr. 30. 4255. sz.) Btk. 403. §. 4. p. 283. Törlési engedély hamisítása csak akkor esik a 403. §. 4. p. alá, ha a törölt követelés 4000 K-t meghaladó összegben fennáll. C.:Az alsófoku bíróságok ténymegállapításából nem határozható meg teljes bizonyossággal, hogy a ,,Barsmegyei Népbank"-nak a törvényszék ítéletében megjelölt követelése, melyért 8500 korona biztosítéki összeg erejéig a zálogjog sértett felek javára ifj. F. F. vádlottnak aranyosmaróti ingatlanaira be volt kebelezve, a 4000 koronát tulhaladta-e akkor, mikor nevezett vádlott a 8500 korona biztosítéki összeg erejéig bekebelezve volt zálogjog törlését hamis törlési okirat alapján kérte: ehhez képest az alsófoku bíróságok nem tévedtek abban, hogy a vádbeli cselekmény a Btk. 401. és 402. §§-aiban meghatározott magánokirathamisitás bűntettével eszmei halmazatban álló, a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésébe ütköző közokirathamisitás bűntettének minősítették. (1908. jan. 28. 649.) 284. Kitöltetlen váltóra hamis név irása is mokirathamisitás. C: Az 1876. évi XXVII. t.-cz. 93. §-ának rendelkezéséből kifolyóan a váltóbirtokos jogosítva van a váltón a hiányzó lényeges váltókellékeket megállapodás szerint utólagosan kitölteni, minélfogva az a körülmény, hogy a bűnjeles váltón akkor, mikor vádlott T. B. forgatói névaláírását a váltóra ennek beleegyezése nélkül rávezettette, a kelet, lejárat és összeg feltüntetve nem volt, a bűnjeles váltónak váltói minőségén nem változtat. Ezek szerint a bűnjeles váltónak hamis névaláírással ellátása és a takarékpénztárnál bemutatása a Btk. 401. §-a alá eső, a Btk. 403. §-ának 1. pontja szerint minősülő, ugyané törvényszakasz szerint büntetendő magánokirathamisitás bűntettét képezi. (1908. felbruár 20-án. 1508. sz.)