Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

H3 Btk. 394. §. 277. Annak valótlan bejegyzése a fogháztörzskönyvbe, hogy az elitélt büntetését kitöltötte, közokirathamisitás. B. R. vádlott meg volt bizva azzal, hogy a büntetések végrehajtására vonatkozó törzskönyvet vezesse. C: Tekintve, hogy ez a törzskönyv közhivatali könyv, amelynek tartalma annak a lényeges ténynek a bizonyítására szolgál, hogy a jogerősen elitélt egyén a reá kiszabott szabadságvesztésbüntetést valóban ki is töltötte; tekintve, hogy ilyen közhivatali könyvnek nem is az a rendeltetése, hogy az egyes feleknek a közhivatalnok aláírásával kiadassék, hanem az, hogy bizonyos jogok, vagy kötelezettségek bizonyítékai, a hatóság által történt bejegyzések által hitelesen állandósittassanak, éppen a közhivatalnokba vetett közbizalom következtében; sikerrel nem bír az az érvelés, hogy az aláírást nélkülöző törzskönyvi hamis bejegyzések a Bp. 394. §-ában meghatározott közokirathamisitás bűntettének tényálladékát meg nem állapítanák. (1908. febr. 5. 860. sz.) Btk. 400. §. 278. Eladás más tehénre szóló marhalevéllel. C.: Vádlott saját szürke tehenét nem egy erre vonatkozó, hanem oly marhalevéllel, mely fekete tehénről szól, adta el O. M.-nak D. D. részére; miután pedig a tábla nem fogadta el bizonyítottnak, hogy az eladott tehénnek átíratását tényleg maga a vádlott eszközölte ki: vádlottat az itt szóban forgó cselekménye miatt nem a Btk. 400. §., hanem 405. §-ába ütköző okirathamisitásban mondotta ki bűnösnek azon az alapon, hogy vádlott a szóban levő marhalevelet tudva valótlan tény bizonyítására használta. A táblának ezen jogi megállapítása azonban téves, mert a Btk. 405. §-a hamis vagy hamisított okiratot tételez fel, jelen esetben pedig a használt marhalevél valódi lévén, a Btk. 405. §-ában meghatározott okirathamisitásnak egyik tényálladéki eleme hiányzik, minélfogva a cselekmény a most emiitett törvényszakasz szerint nem minősíthető. Minthogy azonlban vádlott szürke tehenének eladása és a vevő nevére átíratása a más tehénre vonatkozó marhalevél alapján történt s ekként vádlott a marhalevélnek az eladásnál való felhasználása és átadása által közreműködött arra, hogy ezen marhalevél alapján a törzskönyvbe, mint nyilvánkönyvbe és a marhalevélre vezetett hatósági bizonylatba mint közokiratba a vevő jogai lényegére nézve valótlan tények vezettessenek be: annálfogva vádlottnak ez a vádbeli cselekménye a Btk. 400. §-ának 1. bekezdése alá eső közokirathamisitás tényálladékát állapítja meg. (1908. febr. 12. 1057. sz.) 279. Kétszeri eladásnál nemcsak az eladó és vevő lehet tettes. C: F. M. vádlott abbeli cselekménye, hogy a tábla megállapítása szerint e vádlott szólította fel J. F.-öt az eladásra; hogy az