Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

140 Btk. 387. §. tétele, sőt S. M. vádlott kihallgatása után követték el. (1Q07. jun. 18. 5834. sz.) 269. A Btk. 386. §. tényálladékához kárositási szándék kíván­tatik. C: Vádlottak üzletüket a pótmagánvádló követelésének be­peresitése után, a bekövetkező végrehajtás előtt idegenítették el, a Btk. 386. §-ába ütköző csalás ismérveit kimeríti. Minthogy azonban a kir. tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy a vádlottak a va­gyon elidegenítését nem azzal a szándékkal követték el, hogy a pót­magánvádlót megkárosítsák; a vádlottak tettéből hiányzik a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekménynek egy lényeges ismérve. (1907. jan 22. 664. sz.) 270. Csak lefoglalható dolog elidegenítése esik a Btk. 386^ §-a alá. C.: A vht. 51. §. u) pontja szerint az iparosoknak szükséges munkaszerei vannak a foglalás alól kivéve. Ezek alatt pedig csak olyan egyszerű szerszámok érthetők, melyeikre az iparosnak mun­kája folytatásához feltétlenül szüksége van. De nem vonhatók en­nek a fogalma alá sem a nagyobb értékű és munkaképességű gépek, sem a nagyobb értékű oly szerszámok, melyeket az iparos nem ipara egyszerű folytatása végett, hanem azon czélból szerez be, hogy azok őt a fokozott versenymüködésre képesítsék. Ennélfogva vádlottnak az a cselekménye, hogy réz-esztergapadját elidegenítette, a Btk. 386. §-a alá esik. (1907. jun 13. 5734.) Btk. 387. §. 271. A Btk. 387. §-a esetén az indítvány határideje. C: Minthogy vádlott vádJbeli tette, tekintettel a Btk. 387. §-a rendelkezésére, bűnvádi uton megtorolható cselekménynyé csak ab­ban az időpontban vált, melyben a vádlott ellen a kért csőd elrende­lését a bíróság jogerős határozatával ez esetben azért mellőzte, mert csődkérő nem bizonyította, hogy vádlottnak, mint adósnak kívüle még más hitelezője is van; minthogy a vád tárgyává tett bűncselekmény miatt a Btk. 390. §-a szerint, a bűnvádi eljárás csakis a sértett fél indítványára indít­ható meg; minthogy a Btk. 112. §-a szerint a magánfél indítványa azon naptól számítandó három hó alatt terjesztendő elő, amely na­pon az elkövetett bűntett vagy vétség az indítványra jogosítottnak tudomására jutott; minhogy a Btk. 387. §-ában említett cselekmény miatt mind­addig, amig a büntethetőségnek feltétele be nem következett, jog­hatályos magáninditvány elő nem terjeszthető; minthogy a tábla megállapítása szerint sértettnek a csődnyi­tást elutasító bírói határozat 1906. évi június 6-án kézbesittetett;

Next

/
Thumbnails
Contents