Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Btk. 330. 3. 123 felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. (1907. okt. 2. 7742. sz.) 230. Magánlaksértés büntette. A semmiségi panasznak L. és M. vádlottakat illető része alaptalannak találtatván, elutasítandó volt, mert rájuk nézve csupán az a tény állapíttatott meg, hogy ők R. M. felkérésére ennek a szekrénye elvitelében segédkeztek, ez a cselekményük a Btk. egyik rendelkezésébe sem ütközvén, büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítja. R. M. vádlottra nézve a semmiségi panasz alaposnak találtatván, mindkét alsóbiróság ítélete a rendelkező rész értelmében megsemmisítendő s ez a vádlott magánlak megsértésében vétkesnek kimondandó s büntetendő volt, mert az ennek terhére megállapitott tényállás a Btk. 330. §-ában meghatározott ismérveket mind felöleli, amennyiben az a körülmény, hogy a feltört lakásban egy szekrénye volt, őt arra, hogy oda erőszakosan behatolhasson, fel nem jogosította, habár sértett a szekrény elvitelét előzően megengedte, s az ajtót afeletti ingerültségében feszitette ki, hogy vádlott őt a szekrény elvitelében megállapodás ellenére akadályozta. (1907. nov. 6. 8587.) 231. Bordélyház a 330. §. szerinti üzlethelyiség. Kolozsvári T.: Mellőzi a tsz. indokolásának ama részéi, hogy ,,a vádlottak erőszakos fellépésére a sértett eljárása nyújtott alkalmat, aki — jóllehet éjjeli nyilvános helyiséget tart fenn, mely különösen éjjel mindenki számára nyitva tartandó — ezt a helyiséget vádlottak előtt indokolatlanul bezárta és fölhívásra nem akarta kinyitni", mert a bordélyház az ezzel hatósági engedély alapján foglalkozó egyénnek oly üzlethelyisége, mely a Btk. 330. §-ában foglalt rendelkezés védelme alatt áll és bár közrendészeti szempontból a bordélyházi üzlet természete nyilvános jellegű is, mégis a tulajdonos nem köteles üzlethelyiségébe mindenkit beereszteni, tehát D. Z. vádlott előtt is bezárhatta s ily módon nevezett vádlottal szemben tilta'kozó akaratát kifejezésre juttathatta. (1907. nov. 15. 3!35- sz.) 232. A jogtalanság tudata nélkül történt behatolás. B. H. pótmagánvádló a D. K. házában bérelt lakásáért az 1905. aug.—okt. évnegyedre járó bérösszeget az esedékesség napján lefizetni nem tudván, S. F. vádlott mint házgondnok a lakást H. A. házfelügyelő utján nov. i-én felmondotta, kitől B. H. a nevével ellátott felmondási ivet átvette. A felmondás ellen kifogás nem tétetvén, a házmester a lakást másnak adta ki. Az uj lakó nov. 2-án megjelenvén, S. E. házgondnok, hogy a lakást annak rendelkezésére bocsáthassa, a lakást még mindig elfoglalva tartó B. H.