Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Btk. 266. 8. 101 tanári hivatására vonatkoznak s igy közérdekből kifogás tárgyává is tehető az, hogy a főmagánvádló tanári minősége és magaviselete nc 1 kifogástalan; tekintve, hogy ezek szerint tévedett az esküdtbíróság akkor, amikor a Btk. 263. §-ának 5. pontja ellenére a vád tárgyává tett állitások és kifejezések valódiságának bizonyítását megtagadta s ezzel az intézkedésével a védelem érdekeit is megsértette, amennyiben az állitások valódiságának bizonyítása az esküdtbíróság által megállapított becsületsértés vétsége miatti büntethetőséget is is megszüntetheti: az esküdtbíróság ítélete, az annak alapul szolgáló tárgyalással együtt meg volt semmisítendő. (1908. évi január 23-án. 543. sz.) Btk. 266. §. 187. Harmadik személy nem részesül a Btk. 266. £-ában biztosított büntetlenség kedvezményében. T. A. a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezredbeli szolgálatonkívüli viszonyban levő hadnagy a becsületügyi eljárásnak önmaga ellen leendő megindítását kérte azon az alapon, hogy dr. S. Gy. királykegyei körorvos, nyugalmazott cs. és kir. ezredorvos által megsértetvén, tőle megbízottjai által elégtételt kért; dr. S. Gy. azonban az elégtételadást megtagadta azzal, hogy T. A. hadnagyot fegyveres elégtételadásra nem találja képesnek. Az ennek következtében megindított becsületügyi eljárás folyamán dr. S. Gy. az elégtételadás megtagadásának egyik indokául azt hozta fel, hogy T. A. több év előtt a királykegyei korcsmában W. H. erdész-mérnök által a legmegalázóbb szidalmakkal illettetett, melyekért semmiféle elégtételt nem nyert. A becsületügyi eljárás a T. A. és W. H. között a királykegyei korcsmában 1901. évi május hó 20-án előfordult eset nyomozására is kiterjesztetvén, YV. H. a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred becsületügyi választmányához ennek felhívása folytán beterjesztett kétrendü nyilatkozatában a kívánt felvilágosítást megadta. A becsületügyi eljárás befejezése után sértett a nyilatkozatban foglalt sértő állításokért W. H. ellen indítványt tett. C. (Jeé.): A kir. törvényszék azzal, hogy a jelen esetben vádlott felmentését a Btk. 266. §-ára fektette, a törvényt megsértette. A Btk. 266. §-a ugyanis a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét csak ablban az esetben zárja ki, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott. A törvénynek ez a rendelkezése a jog képviselésének és a vádlottak védelmének szabadságát megóvandó, ebből a czélból biztosit büntetlenséget a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetőjének arra az esetre, ha a tényt vagy gyalázó kifejezést a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával vagy az ügyiratokban állította, illetőleg használta. F.nnek a rendelkezésnek az alkalmazhatósága tehát „ügyfelek"