Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

o8 Btk. 263. §. hogy a III. fejezetiben A), B), C) betűk alatt felsorolt ügyeket ott, ahol ipartestület nincs, az iparhatóság hatáskörébe, ahol pedig ipartestület van, ennek a hatáskörébe utalja. Helyes a 127. §-ra vonatkozó indokolás is. Minthogy e szerint a kir. törvényszék helyesen rendelkezett, amidőn a jelen bűnügyet a járásbírósághoz áttenni rendelte, ezért a kir. ügyész felfotyamodását mint alaptalant el kellett utasítani. (1908. január 28. 9047. sz.) 182. A valódiság bebizonyitottsága indokolandó. H. I. vádlott az Ácsova község határában épített erdei iparvasut közig., illetve mütanrendöri bejárása czéljából Arad vármegye közigazgatási bizottsága részéről kiküldött bizottság működése ellen Arad vármegye főispánjához beadott folyamodásában a bizottságra vonatkozóan azokat a valódiságok esetén a bűnvádi eljárás megindításának, illetőleg közmegvetésnek okát képező állításokat használta, hogy az a bizottság az ő észrevételeit meghallgatni nem akarta, az ügyet lelkiismeretesen meg nem vizsgálta, hanem az ily bizottság feladatának azt tekinti, hogy egy kis kéjutazást tegyen, a napi dijakat felszedje és a M. czégnek minél kevesebb alkalmatlanságot szerezzen és bárha behunyt szemmel és bedugott fülekkel haladt is a bizottság, a sok törvénytelenségből kénytelen volt egy kis részt konstatálni; továbbá, hogy dr. L. S., a bizottság egyik tagja, a M. czég üzlemeit előmozdítja és palástolja és hogy ezen törvénytelenség is elpalástolfassék, bízatott meg dr. L. S. az ellenőrzéssel. Az elitélés indoka, hogy a vádlottat ezeket a rágalmazó állításokat, melyeket bizonyítani megkísérelt, t>e nem bizonyította. Ezzel szemben a tábla a vádlottat a rágalmazás vétségének vádja alól a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján, a Btk. 263. §-ának végbekezdésére hivatkozással felmentette, mert a kiküldött bizottság által foganatosított mütanrendöri bejárásról felvett jegyzőkönyv szerint szabálytalanság, jelesen engedélynélküli épités tényleg megállapittatott, sőt az iratok szerint a M. czég ezen engedély nélkül történt építkezés miatt pénzbirsággal is sújtatott; továbbá, mert az emiitett jegyzőkönyv tartalmával támogatva van vádlottnak az a védekezése, hogy a kiküldött bizottság a vádlottnak, akinek birtokán a M. czég által épített iparvasut keresztülvonul, szabálytalanságokat érintő panaszát vizsgálat tárgyává nem tette és igy a vádlott e küldöttségre vonatkozólag tett állításait a köz- és magánérdek megóvása czéljából jóhiszeműen használta és ezek az állításai valók. C: Az a körülmény, hogy az állitások, illetve kifejezések czélja a köz- vagy a jogos magánérdek megóvása, vagy előmozdítása volt, a Btk. 263. §-a szerint csak arra ad jogot, hogy a vádlott az állított tény vagy kifejezés valódiságát bizonyíthassa, s minthogy a rágalmazás és becsületsértés vétségének tényálladéká-