Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)
92 Btk. 381. §. 2 p. cselekmény, nem lehet az akkor sem, ha városi fogyasztási adóról van szó. E kérdéssel egyik bíróság Ítélete sem foglalkozott. Csalás elhatárolása a kuruzslástól. 193. Vádlott megtudván A. J.-tól hogy kis gyermeke beteg, elment A. házához, a hol annak állítása mellett, hogy a' rontásban levő gyermeket meg tudja gyógyítani, holott tudta, hogy a gyermeket betegségéből ki nem gyógyíthatja, a gyermekhez többször megjelent s egy üvegből, melyben víz volt, a gyermeket többször megkenette, mi által nevezett A. J.-t arra nézve, hogy á gyermeket betegségéből ki tudja gyógyítani, abból a czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta, s ezen az uton tőlük különböző alkalmakkor pénzt csalt ki, mi által sértett feleknek 245 korona erejéig kárt okozott. C.: Minthogy vádlottnak jelzett eljárása a ravasz fondorlatot is magában foglalja, á mennyiben a nem kellő műveltségű és gyermekük sorsa iránt aggódó szülőkkel (a sértett felekkel) jobb tudomása ellenére elhitette, hogy a beteg gyermeküket ki tudja gyógy iniat: a felsorolt tényekhez képest a vádbeli tett a Btk. 379. és 380. §§-aibá ütköző csalás bűntettének összes alkatelemeit kimeríti. (907. ápr. 16. 3745.) Btk. 381. §. 2. p. Biztosítási ajánlatok közvetítésével való megbízás nem hoz létre meghatalmazotti viszonyt. 194. Vádlott az Adria biztosító társaság levélnyomtatványának felhasználásával D. I.-nak levelet küldött, melyben á valóságnak meg nem felelően az Adria biztosító társaság nevében arról értesítette, hogy a bizt. dijak felvételére fel van jogosítva, ez után D. Ltól 68 korona 34 fillért biztosítási dij czimén tényleg fel is vett, mi által D. I.-t megkárosította. C.: Vádlott az alsófoku bíróságok megállapítása szerint, a vádbeli cselekményt mint biztosítási ügynök követte el, a biztosítási ajánlatok felvételével megbízott ügynök azonban meghatalmazottnak nem tekinthető, mert a magánjog elvei szerint meghatalmazott az, a ki megbízás folytán, a megbízatása körében, másnak nevében jogügyletek kötésére, tehát oly cselekmények előterjesztésére van jogosítva, melyek által jogok szereztetnek, megváítoztattaknak vagy megszüntettetnek és melyek által maga a meghatalmazó jogokat szerez, vagy kötelezetttségct vállal, a miből következik, hogy a jogügyletek ellátására irányuló megbízás nélkül meghatalmazási jogviszony nem keletkezhetik. Minthogy pedig jelen esetben vádlott, mint ügynök csupán a biztosítási ajánlatok közvetítésére bírt hatáskörrel, de biztosítási ügyletek önálló kötésével meg nem bízatott: vádlottnak meghatalmazotti minősége hiányozván, cselekménye a Btk. 381. §-ának 2. pontja alá nem esik. (907. márcz. 19. 2759.)