Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 382. §• 93 A főváros katonai ügyosztályában alkalmazott díjnok, a Btk. 381. ij-ának 2. pontja alapján büntetendő. 195. P. F. a székesfőváros szolgálatában állt mini napidíjas és a katonai ügyosztályhoz osztották be, hol teendőihez tartozott a behivó jegyeknek a behivottak részére való kézbesítése. Az 1904. évi július hóban idézés folytán megjelent V. I. tartalékos honvéd a székesfehérvári 17. sz. honvédgyalogezredhez fegyvcrgyakorlatra behivó jegvének átvétele végett. Ezen alkalommal P. F., ki a behivó jegyet V. I.-nak kézbesítette, ezt azzal kecsegtette, hogy ki tudja neki eszközölni, hivatalos uton, katonai ismeretsége révén, díjazás fejében a fegyvergyakorlat alól való felmentését. Az ügy bővebb megbeszélése végett ugyanazon napon délután összejöttek valamely vendéglőben, hol V. I. katonaigazolványi könyvéi és behivó jegyét a felmentés kieszközlése czéljából átadta P. F.-nek, kinek díjazás fejében 80 koronát fizetett legott. V. T. a P. F..-sel folytatott megbeszélés szerint a gyakorlatra nem vonult be, abban a feltevésben, hogy P. F. a vállalt folyamodási és kieszközlési kötelezettségének eleget tesz. E feltevése azonban tévesnek bizonyult. P. F. a folyamodást nem adta be, V. I. érdekében egy lépést sem tett. C.: Vádlott az alsófoku bíróságok ténymegállapítása szerint Budapest székesfőváros katonai ügyosztályánál mint dijnok volt alkalmazva és ugyanott a katonai ügyosztályhoz utalt hatósági teendők közül a behivó jegyeknek a behivottak részére való kézbesítésével volt megbízva. Ezen munkakörhöz képest vádlott közhivatalnoknak tekintendő, annyival inkább, mert a Btk. 461. §-a a közhivatalnoki minőség feltételéül nem állapítja meg az eskü letételét, hanem főismérvéül a hatósági teendők végzését határozza meg. Minthogy pedig vádlott szolgálati állását arra használta fel, hogy V. I. sértettet tévedésbe ejtse a felől, hogy a fegyvergyakorlat alóli felmentést kieszközölni képes; minthogy továbbá az alsófoku bíróságok ténymegállapítása és e helyütt is elfogadott jogi indokolása szerint vádlott cselekményében a ravasz fondorlat, a sértett megtévesztése, a jogtalan vagyoni haszonszerzésnek czélzata és a károkozás benfoglaltatik s ekként a vád alapjául szolgáló tett a Btk. 379. §-ába ütköző és a 381. §. 2. pontja szerint minősük") csalás összes alkotó elemeit kimeríti. (907. jun. 13. 5683.) Btk. 382. §. Befejezés és tettesség biztosítási csalásnál. 196. P. Gy. és P. Gy.-né, valamint K. Gy. elhatározták, hogy P. Gy.-nek a házát, mely ház s a benne levő bútor, ruhanemű és terménykészlet az „Első magyar általános biztosító társaság Budapesten" czégnél három darab külön kötvénynyel 2353 korona 50 fillér erejéig tűzkár ellen biztosítva volt, felgyújtják abból a czéíból, hogy P. Gy. és neje a biztosítási összeget felvehessék. Másnap a megegyezés szerint P. a bodrogkereszturi vásárra