Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

4 Btk. 62., 67. §§. tató intézeti épitkezésekre, javitó intézetekre és rabsegélyezési czé­lokra fordítandó, kivételt állapit meg arra az esetre, ha az itélet alapjául szolgáló törvény, miniszteri rendelet, vagy az 1879: XI.. tcz. [. §-ának 3. és 4. pontja alapján megállapított szabályrendelet világosan más rendelkezést tartalmaz; ámde tekintve az 1892: XX\ 11. tcz.-nek, ennek 3. §-ában kifejezésre jutott czélját; tekintve, hogy ezen törvényczikk 1. §-ának 1. bekezdése szerint a fogház- és elzárásbüntetés a bírósági fogházakban hajtandó végre akkor is, ha a büntetést közigazgatási hatóság állapította meg; valamint te­kintve, hogy ezen törvényczikk 1. §-ának utolsó bekezdése külön közigazgatási fogházak építését mellőzendőnek mondja, nyilván­való, mikép az 1889. évi VI. tcz. 66. §-ának a pénzbüntetések fele­részének közigazgatási fogházak fentartására, illetőleg felállítására, leendő fordítására vonatkozó rendelkezése az 1892: XXVII. tcz. életbeléptetése folytán hatályát vesztette. Btk. 62. § Pénzhamisítványok megsemmisítése nem rendelhető el. 3. C.: (Je. é.) Megsértette a törvényt a törvényszék, midőn a Bp. 477. §-ára való téves hivatkozással, a lefoglalt hamisítványnak elkobzását és megsemmisítését rendelte el, mert a Btk. 62. §-a nyomtatvány, irat vagv képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek elkobzásának és megsemmisítésének birói kimondásáról rendelkezik, arra az esetre, ha a büntetendő cselekmény nyomtat­vány, irat vagy képes ábrázolat közzététele által követtetett el és a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg; a Bp. 477. §-a pedig az ebben az esetben követendő eljárást szabályozza; a jelen ügyben tehát egyáltalán nem volt alkalmazható; s mert a pénzhamisítvá­nyok és az azok előállítására használt eszközök különben sem ké­pezhetik megsemmisítés tárgyát, hanem azok a bűnvádi eljárás be­fejezése után a Bp. 249. §-ának 2. bekezdéséhez képest ahhoz a hatósághoz vagy igazgatósághoz juttatandók vissza, melytől a ha­misításra vonatkozó vélemény megszereztetett. (1906. okt. 17. 9223. sz.) Btk. 67. §. Nincs elállás, ha a megfertőzés a nemi inger megszűnése miatt nem fejeztetik be. 4. C.: Azok a tények, hogy vádlott, nemi közösülési czélzattal, nadrágját letolta és szemérem testét elővéve, B. Katalin lemeztele­nített lábai közé térdelt, de a közösülést azon, akaratán kivüli ok miatt, hogy látva a leány fejletlenségét és szőrtelenségét, nemi in­gere elmúlott, be nem fejezhette, az előkészületi cselekmény határát már túlhaladta és igy vádlott a megkezdett bűntett véghezvitelétől (inként el nem állván, a Btk. 67. §-ának 1. pontjában foglalt kedvez­mény javára nem alkalmazható. (1907. febr. 22. 1398. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents