Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 69. §. 5 Befejezett kísérlet esetében a magzatelhajtásnál - - nincs elállás. 5. F. [.-né [. r. vádlóit, S. B.-né törvényes házasságban levő II. r. vádlottnak, ennek beleegyezésével és azzal a szándékkal, hogy a most nevezett méhmagzata elhajtassék, 4—5-ször egy kathéterrel S. B.-né méhébe szúrt és azért F. L-né S. B.-nétÓl 10 korona jutalomban részesült, a méhmagzat elvetélése azonban nem ez okból, hanem csak 8 nap múlva nehéz munka következtében tortént. C: A T. megállapítván, hogy a F. l.-né által használt kathéter az elvetélés előidézésére alkalmas eszköz volt és hogy az ezzel való többszöri méhbe szúrás alkalmas mód is volt a méhmagzat elhajtására: mindeme tények a magzatelhajtás kísérletének a bűntettét megállapítják; a F. L-né díjazására vonatkozó tény megállapítja azt is. hogy F. L-né vádlott a vádbeli tettet nyereségvágyból követte el. A C megállapítva látja azt is, hogy a vádbeli cselekmény elkövetéséhez szükséges müvelet megkezdetett és nem vádlottakon mult, hogy az tényleg be nem fejeztetett, a részben tehát jogi tévedés nem forog fenn; ha pedig a kísérlethez szükséges cselekmény mar megtörtént, akkor maga a kísérlet is bevégzettnek jelentkezik, következéskép önkéntes elállásáról szó sem lehet. Ú907. évi febr. 5-én. 1 1 26. sz.) Nincs elállás, ha a lopás a tárgy silánysága miatt nem végeztetik be. 6. P. A. vádlott azalatt, mig T. I. vádlott, ki akkor pisztolyt viselt, a H. A.-né ludóljáról a zárt feltörte abból a czélból, hogy onnan ludakat lopjanak, mellette őrt állott, ezt a megkezdett cselekményt azonban nem végezték be, mert a ludakat sovánvaknak találván, ott hagyták. C: Eme tényállás alapján a 67. §. mellőzése helyes, mert vádlottak a megkezdett cselekmény elkövetésétől nem önként állottak el, hanem tőlük nem függő más véletlen okból. (1907. márcz. 20. 2745. sz.) Btk. 69. §. Ha a tettesre nézve külön kérdések tétettek fel, a Btk. 278. és 279. í^-t illetőleg, a felbujtóra elég azt kérdezni, bünös-e a „tettes vagy tettesek cselekményében." 7. Az esküdtszék: \) az U. J. vádlottra vonatkozólag eléje terjesztett következő 1. számú főkérdésre: „Bünös-e U. J. vádlott abban, hogy Hegyközkovácsiban 1906. évi január hó 20-án egyedül vagy H. F. vádlottal együtt, K. M.-t megfojtva, abban nyilvánult előre megfontolt szándékkal ölte meg, hogy 1906. évi január hó 14-én özv. K. M.-né rábírása folytán K. M. megölésére a kilátásba helyezett vagyoni előnyért kedvező alkalom nyílása esetén vállalkozott akkor, azonban F. S. ottléte miatt megtenni nem merte, majd [5-én és 19-én H. F.-t