Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 270. §. 2. p., 270. §. 59 vétkezésképp csupán íőmagánvád alapján elbírálandó és megtor­landó rágalmazás forog fenn. (906. márcz. 15-453- sz ) Btk. 270. §. 2. p. Közös hadseregbeli tiszt közhivatalnok lévén, a katonai eljárásra vonatkozó rágalmazás vagy becsületsértés felhatalmazási vétség. Az ezzel kapcsolatos oly állitások, a melyek csak a magánbecsüle­tet érintik, a felhatalmazási vétségtől el nem választhatók. 116. C: A Btk. 270. §-ának 2. pontja értelmében hivatalból indítandó meg a bűnvádi eljárás, há a rágalmazás vagy a rágal­mazó tényállítás közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonat­kozólag követett el. E törvényhely magyarázatát a C. 22. sz. dönt­vényében kifejezésre jutott bírósági gyakorlat akként állapította meg, hogy a közvádló is csak felhatalmazás alapján indítványoz­hatja a bűnvádi eljárást, a Bp. 2. §-a szerint pedig a felhatalma­zásra üldözendő bűncselekmények tekintetében a vád képviseletére kizárólag az ügyészség jogosult. Tekintve, hogy a főmagánvádlóként fellépett S. M., mint. kö­zös hadseregbeli hadnagy közhivatalnoknak tekintendő, mert a had­sereg az állami közigazgatásnak egyik ága, az abban alkalmazott egyének tehát a magyar közjog értelmében az állam közegei, te­kintve, hogy a jelen ügyben az illetékes budapesti ügyészség a vád képviseletét megagadta, magánvádnak pedig a fentebbiek szerint helye nincs, az esküdtbíróság helyesen járt el, midőn a Bp. 352. §-ának 2. bekezdése értelmében vád hiányából az esküdtek meg­hallgatása nélkül felmentő ítéletet hozott. Nem változtat az eljárás helyességén az a körülmény sem, hogy a főmagánvádló a panaszolt nyomtatványoknak oly kifejezé­seit is inkriminálta, melyek a magánbecsületet is érintik, mert a közlemény összefüggésében ítélendő meg, így tekintve pedig, an­nak vád tárgyává tett összes részei nem a becsületsértés, hanem a rágalmazó állítás azon fogalma alá esnek, melyre a Btk. 270. §-ának 2. pontja vonatkozik. (906. jan. 26. 802.) Btk. 270. §. Közelebbi megjelölés nélkül „több tisztről" tett rágalmazó állítás nem esik a 270. §. alá. 117. C.: Alaptalannak találta a Curia a panaszt azért, mert a Tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy a vádlott a beperesitett kijelentését sem a cs. és kir. 62. sz. gyalogezred, sem a m. kir. 24. sz. honvédgyalogezred zászlóaljkülönitményének tisztikarára nem vonatkoztatta, személyeket nem is nevezett meg, mert csupán „több" tisztről tett említést s e szerint a Btk. 270. §-a szerint minősülő rá­galmazás ismérvei ezért, általában véve, a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás ismérvei pedig azért nem forognak fenn, mert egyesek teljelentest nem tettek. (1906. június 13. 6153. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents