Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 267., 268. §§. .57 Sommás perben a tárgyalás befejezettnek csak a jkv. aláírásával mondható. 112. Kassai T.: Tekintve, hogy valamely sommás per tárgyalása mindaddig, mig a jegyzőkönyv el nem készül, mig azt a biró alá nem irja, befejezettnek nem tekinthető, mert a sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. 49. §-a értelmében a jegyzőkönyv felvétele után az a biró a feleknek felolvasni s azt a felek esetleges megjegyzései alapján kiegészíteni illetve kiigazítani tartozik, a-mely eljárás a tárgyalás keretébe tartozik, a vádtanács ezeknek alapján tényként helyesea állapította meg azt is, hogy terhelt a ténybeli állításokat a jkv. készítése, tehát egy sommás per tárgyalása alkalmával és nem tárgyaláson kivül használta. Minthogy eszerint a Btk. 266. §-a értelmében rágalmazás miatt nincs helye eljárásnak, terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt az eljárást a Bp. 264. §-ának 1. pontja alapján megszüntetni kellett. (907. április 3-án, 730. sz.) Btk. 267. 268. §. Az inditványi határidőt nem szakithatja meg az a körülmény, hogy az állított tény miatt időközben büntető eljárás indíttatott. X13. C.: A Btk. 268. §-a szerint a jelen vádbeli tett csak magánindítványra üldözhető. A magáninditvány pedig a 112. §. szerint az elkövetéstől, illetve annak a magáninditványra jogosított tudomására jutásától számított 3 hónap alatt lett volna beadandó. A vádbeli eset 1904. szeptember 14-én történt s ez sértettnek már másnap tudomására jutott. Magáninditványát azonban csak 1905. február 9-én s e szerint elkésetten adta be. A vádlottat ez alapon a magáninditvány elkésése okából felmentő elsőfokú ítélet ellen az 1905. február 9-én beadott magáninditvány hatályát a másodfokú bíróság a Btk. 267. §-ánál fogva állapította meg. Ámde a Btk. 267. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint az állított tény miatt folyamatba tett büntető eljárás a magáninditvány törvényszerű határidejét felfüggeszti, sőt ellenkezőleg tekintve azt, hogy rágalmazás vagy becsületsértés miatt a bűnvádi eljárás csak a sértett fél indítványára indítható meg, a Btk. 267. §-a, midőn akként rendelkezik, hogy a rágalmazás vagy becsületsértés miatti eljárás mindaddig felfüggesztendő, mig az annak alapját képező tény miatt folyamatba tett büntető eljárás be nem fejeztetett, éppen abból indul ki, hogy a rágalmazás vagy becsületsértés miatt a magáninditvány kellő időben megtétetett legyen. Ezek szerint a másodfokú bíróság tévesen alkalmazta a Btk. 267. §-át. (906. jan. 16. 543.)