Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

56 Btk. 266. §. vár.yban a birói vagy közigazgatási hatóságok közegei ellen sértő kifejezések használata csak abban az esetben büntethető csupán, mint fegyelmi vétség, ha ama kifejezéseket az ügyvéd meghatalmazottai minőségben használta és a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, a vádlott ügyvéd pedig nem meghatalmazotti minőségében, hanem a saját ügyében élt a vád alapjául szolgáló kifejezésekkel és ezek, tekintettel arra, hogy valódiságuk esetén a sértett biró ellen fegyelmi büntetést vonnának maguk után, a Btk. 258. és 271. §. tehát a fegyelmi vétségnél súlyosabb beszámítás alá esnek. (906. rnárcz. 1. 2178.) A községi képviselőtestület gyűlésén valamely tagja által tett rágalmazó kijelentés nem esik a 266. §. mentessége alá. 110. M. községi képviselő K. község képviselőtestületének közgyűlésén többek jelenlétében a volt községi bíróról azt állította, mikép az a vadászterület kibérlésénél H. J.-fel összejátszva, a községet megkárosította. A törvényszék mint másodfokú bíróság jogerős ítéletével vádlottat a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján felmentette a Btk. 266. §-a értelmében. C.: (Je. é.) A Btk. 266. §-ának alkalmazhatósága „ügyfelek" vagyis olyan felek létezését tételezi fel, a kik a közöttük vitás valamely jogi igény eldöntése végett a bírósághoz vagy hatósághoz fordulnak. Ámde a jelen esetben sértett és vádlott között a törvény által feltételezett ilyen viszony nem forgott fenn. Vádlott annak következtében, hogy mint képviselőtestületi tag a vadászterület kibérlésénél állitóan előfordult visszaélés miatt a képviselőtestület közgyűlésen felszólalt, ép oly kevéssé tekinthető az ügyben érdekelt ügyfélnek, mint nem tekinthető annak sértett, kinek mint volt községi bírónak eljárása ellen a támadás intéztetett, amiből nyilvánvaló, hogy vádlott a jelen esetben a rágalmazás vádja alól a Btk. 266. §-a alapján csak a törvény megsértésével volt felmenthető. (906. deczember 5-én, 10,755. sz-) Tényvázlatot felvevő pénzügyőr a kihágási ügyben nem ügyfél. in. C: Jövedéki kihágási ügyben ügyfelekként a megkárosított államkincstár és a károsító állanak szemben egymással; ellenben az eljárás alapjául szolgáló tényleirást felvevő pénzügyőrök ügyfelekként nem tekinthetők; mihez képest vádlottnak az U. E. pénzügyi szemlész által teljesített vizsgálat rendén a tényvázlatot felvett pénzügyőrökről tett ténybeli állítása (részeg volt) nem is tekinthető ügyfelekre vonatkozólag használtnak. (1907. márcz. 14-én, 2587. sz.)