Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 266. §. 55 vádló (polgári) hamisan esküdött, nyilvánvaló, mikép vádlott a jelen eseben a rágalmazás vádja alól a Btk. 266. §-a alapján csak a törvény megsértésével volt felmenthető. (906. máj. 23. 5399.) == Azonos: jeé 208. sz. Közigazgatási hatósághoz tisztújító választás ellen beadott felebbezésben használt rágalmazó állitások mérlegelése. 108. C. (Je. é. 208.) : A rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét a Btk. 2Ó6. §-a csak abban az esetben zárja ki, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag állíttatott, illetőleg használtatott. Megsértette tehát a törvényt a k.-i kir. járásbíróság annyiban, a mennyiben I. J. vádlottat a köztörvényhatóság bizottságához beadott felebbezésében foglalt kitételek használata által elkövetett, a Btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétsége vádja alól a Btk. 266. §-a alapján felmentette. Megsértette a törvényt a k.-i kir. törvényszék is, a mennyiben ez ítéletet helybenhagyta. Indokok: A Btk. 266. §-a a jog képviselésének és a vádlottak védelmének szabadságát megóvandó, ebből a czélból arra az esetre, ha a tényt vagy gyalázó kifejezést a hatóság előtt folyamatban lévő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával vagy az ügyiratokban állította, illetőleg használta. Finnek a rendelkezésnek alkalmazhatósága tehát „ügyfelek" vagyis olyan felek létezését tételezi fel, a kik a köztük vitás valamely jogi igény eldöntése végett a bírósághoz vagy a hatósághoz fordulnak. Ámde a jelen esetben sértett és vádlott között a törvény által feltételezett ilyen viszony nem forog fenn. Az a tény, hogy I. J., mint községi választó a T. községben megejtett tisztújítás eredményét, illetve ifjú Sz. F.-nek közgyámmá lett megválasztását felebbezéssel megtámadta, nem lehet indok arra, hogy ez az ügy I. J. és ifj. Sz. F. között folyamatban volt ügynek tekintessék; vagy, hogy a nevezettek „ügyfelek" minőségével ruháztassanak fel. (906. márcz. 8. 2419.) = Azonos: jeé 219. Az ügyvéd által saját ügyében a bíróság ellen használt sértő kifejezések nem fegyelmi, hanem bűnvádi uton torlandók meg. 109. Vádlott a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mivel a vád alapjául szolgáló kifejezések periratban használtatván, megtorlásuk a Btk. 266. §-a értelmében nem bűnvádi, hanem fegyelmi útra tartozik. C.: Minthogy az 1887: XXXVIII. t.-cz. 3. §-a szerint ügyvéd által a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett bead-