Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 224. §. 1. p., 258. §. 41 Btk. 224. §. 1. p. Felmentés hamis tanuzás alól, habár a tanuzáskor már nem volt büntethető az a cselekmény, melylyel igaz vallomás mellett v. magát vádolta volna. 79. C.: A Btk. 224. §-ának 1. pontja szerint ugyanis nem büntettetik hamis tanuzás miatt az, a ki a valónak megvallása által önmagát büntetendő cselekmény elkövetésével vádolná; már pedig a vádlott, ha az eskü alatt tett vallomásával ellentétben a valóságnak megfelelően megvallotta volna, hogy az özv. P.-nétől letárolásra megvett erdőterületen felül még olyan erdőről is kivágatta a fát, a melyet meg nem vett: az esetben a kivágott és elvitetett fa értekére és az 1879: XXI. t.-cz. 90. és 69. §§-aiban foglaltakra tekintettel, kétségtelenül büntetendő cselekménynyel vádolta volna magát, s ennélfogva javára a Btk. 385. §-ának 1. c) pontjában meghatározott, a büntethetőséget kizáró ok forog fenn. A táblának azt az érvelését, hogy ebben az esetben a Btk. 224. §"-a nem alkalmazható, mert az a bűncselekmény — szerinte a Btk. 421. §-ába ütköző vétség — a melylyel vádlott a való megvallása által önmagát vádolta volna; a magáninditvány kellő időben előterjesztésének elmulasztása miatt már az eskütételkor büntethető nem volt, a Curia nem fogadhatta el, mert a Btk. 224. §-a 1. pontja alkalmazásának az a törvényes feltétele, hogy a valóság megvallása által vádlott büntetendő cselekmény elkövetésével vádolja magát, a jelen esetben fennforog, oly tényeket pedig a tábla meg nem állapított, a melyekből okszerűen következtethető volna, hogy a vádlott tudta, mikép a sértett ellene a büncselekény elkövetése miatt indítványát kellő időben elő nem terjesztette. (907. ápr. 26. 4110.) Btk. 258. §. Többek előtt történt a rágalmazó állítás, ha az járásbíróság é,s törvényszék által elintézendő beadványban használtatott. 80. S. M. a járásbírósághoz beadott felebbezésében azt állította dr. Sz. J. ügyvédről, hogy az egy polgári perben ügyvédi meghatalmazást hamisított. C.: Minthogy a járásbíróságnál beadott, a törvényszék, mint társas bíróságnál elintézett beadványban foglalt rágalmazó állítás használatának módja a Btk. 258. §-a szerinti nyilvánosságnak megfelel: a rágalmazás vétsége fennforog. (907. jan. 31. 1014.) Testülethez intézett levélben lehet rágalmazást elkövetni. 81. C.: Vádlott a sértő tartalmú levelet a tüzérezred becsületügyi választmányához, tehát több tagból álló testülethez intézte s annak tartalma a választmánynak tudomására is jutott, a vitatott körülmény tehát a minősítés kérdésére befolyással van. (907. febr. T2. 1412.)