Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 191. §. 37 tek ellen beadott feljelentés az aktiv vesztegetéssel vádolt K. ellen irányulónak nem volt vehető. Ilykép K.-val szemben hiányzik a bűnvádi eljárás megindításának a Btk. 189. §-ában meghatározott feltétele. (1906. márcz. 28. 3211. sz.) A Btk. 189. §-a esetén a kir. ügyész is tehet feljelentést. 71. C: A panaszok alaptalanok: mert a tábla tényként azt állapította meg, hogy a dr. H. L. országgyűlési képivselö megválasztása ellen a képviselőválasztás érvénytelenítése miatt indított eljárás a Curiánál 1905. június 16-án fejeztetett be jogérvényesen, az ügyész pedig ugyanazon napon indítványozta H. O.-nak mint terheltnek kihallgatását, a mi július 3-án foganatosíttatott is, eme tény megállapításból pedig kétségtelen, hogy H. O. ellen a feljelentés a Btk. 189. illetve az 1899: XV. t.-cz. 173. §-ában körülirt határidőben megtétetett. A mi pedig azt a további érvelést illeti, hogy a Btk. 189. §-a érteiméből az tűnnék ki, hogy a mit a választás alkalmával szereplő pártok fel nem jelentenek, azt a bíróság ne kutassa, vagyis, hogy a Btk. 185—187. §§-aiban körülirt bűncselekmény elkövetése miatt birói eljárás alapjául szolgáló feljelentést csakis valamely párt tehetne meg — a törvényben megerősítést nem talál — mert a feljelentéshez való jog e cselekvényeket illetően nincsen valamely pártakarathoz avgy érdekhez kötve s a törvény senkit sem zár el attól, hogy e bűncselekményeket is mint bármely mást a bíróságnál is feljelenthessen, ha tehát a cselekményt a bíróságnál az ügyész — mint a jelen esetben — kellő időben feljelentette, ez a feljelentés joggal szolgál bűnvádi eljárás alapjául. A Bp. 385. §-ának 1. c) pontjára fektetett panasz tehát ez okból alaptalan. (1907. márczius 20. 2790. sz.) Btk. 191. §. Vallás elleni vétség közbotrány okozásával. 72. C.: Vádlott ama védekezése, hogy a templomban az isteni tisztelet alkalmával a községi elöljáróság részére kijelölt pad szélén helyet foglalt és a községi birót és a községi elöljárókat a padba nem eresztette be, botránytokozó lévén, kimeríti a Btk. 191. §-ában meghatározott vétség tényálladéki elemeit. (906. február 8. 1339. sz.) Temetési szertartás alatt az udvar vallási szertartásra rendelt helyiség. 73. C.: A törvényszék megállapítása annyiban tér el a Btk. 191. §-ának szavaitól, hogy a halottasház udvarát, ahol a szertartás a beszenteléssel végbement, nem ,,helyiség"-nek, hanem ,,hely"-nek minősítette. A C. azonban nem fektetett súlyt erre az eltérésre. A Btk.-nek nem műszaki kifejezései közönséges értelmükben veendők, a közönséges beszédben pedig a ,,helyiség" kifejezés nemcsak fedett, hanem nyílt területről is használtatik, ha az bizonyos czélra elhatá-