Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

3^> Btk. 165. §. nemcsak joga van, de kötelessége is fellépni, igy tehát K. D. csendőr szolgálata körébe eső teendőt teljesített akkor, a mikor elment F.^F.-hoz, hogy meggyőződjék arról, hogy ez igazolni fogja-e az előtte gyanús csavargónak látszó egyént, ennélfogva helyes a T. az a megállapítása, hogy vádlottak K. D.-t hivatalos eljárása közben tettleg bántalmazták, őt hivatalos kötelességének teljesítésében erőszakkal, tettleges bántalmazással akadályozták s hogy rajta egyben a fent említett testi sérülést is okozták. Ezekhez képest tetteik bűncselekmények, jelesül a Btk. 165. §-ában meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének és a Btk. 301. §ában meghatározott súlyos testi sértés vétségének is tényálladékát megállapítják. (1907. ápr. 30. 1256. sz.) Ügyeletes detektivnek igazolása után való arculütése — hatóság elleni erőszak. 57. C.: Minthogy a kir. Tábla azon tényeket fogadta el valóknak, hogy a gázgyári munkások 1905. decz. 5-én este a n—i vendéglőben tánczmulatságot tartottak s ez okból a belső_ terembe, mely tánczteremnek volt berendezve, csakis belépő-jegy gyei lehetett jutni, hogy a belépő jegygyei nem biró vádlott minden áron a belső terembe akart jutni, hová azonban be nem eresztették, továbbá, hogy midőn a vádlott erőszakoskodásával K. főrendező közbelépése után sem hagyatott fel, ez a tánczmulatságra ügyeletesnek kirendelt M. T. polgári rendőrt — a sértettet — hivta fel, hogy rendet csináljon, hogy midőn M. T. erre közbelépett és vádlottat távozásra hivta fel, a vádlott őt igazolásra szólította fel, minek folytán M. T. magát polgári rendőrként a vádlott előtt igazolta is, s mivel a vádlott még ekkor sem távozott, a rendőr vádlottat karon fogta és kifelé vezette, ezután pedig történt, hogy az ajtóból a vádlott visszafordult s M. T. rendőrt arczul ütötte. Ezekből kétségtelen, hogy vádlott a tánczmulatság feletti felügyelettel megbízott, tehát hivatalos eljárásban volt polgári rendőrt, ezt a minőségét tudva, hivatalos eljárása közben tettleg bántalmazta; mihez képest e vádlott tette figyelemmel a Btk. 165. §-a bűncselekmény tényálladékát valósítja meg; ezekhez képest a kir. tábla nem tévedett, midőn a vádlottnak tettében bűncselekmény tényálladékát felismerte. (1907. ápr. 30. 4273. sz.) A fél nincs jogosítva a hatósági rendelet törvényellenessége czimén ellentállást kifejteni. 58. C: A Tábla való tényként fogadta el azt: hogy vádlott »rnycsícn 1905. évi deczember hó 13-án Zs. M. községi esküdtet hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazta, vádlottnak ez a cselekménye pedig a Btk. 165. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékát állapítja meg és pedig azért, mert az esküdt törvényes hatáskörében a felsőbbség által kiadott rendelet folytán járt el s vádlott nem volt jogosítva ama rendelet törvényszerűségét elbírálni s annak foganatosítása ellen tettleges bántalmazás által tiltakozni, minélfogva