Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)
Bp. 441. §• '73 törvényszéknek, mint másodfokú bíróságnak amaz eljárásában, hogy a járásbíróság ítéletének a jelzett keretben való felülvizsgalata helyett másodfokú végzésével az említeti ítéletei megsemmisítette s az ügyet oly cselekmény elbírálása végett, mely miatt vád emelve nem is volt, a törvényszék, mint elsőfokú biróság elé utalta, hatáskörének túllépését látta s ebből kifolyóan az említett másodfokú végzést is, mint a mely a felülbirálata alá bocsátott Ítéletnek és az azt megelőző eljárásnak alapját képezte, a Bp. 404. §-a értelmében a Bp. 384. §-ának 4. pontjában megjelölt alaki semmiségi okból megsemmisítette. A törvényszék, mint másodfokú biróság ahelyett, hogy a Tábla végzésében foglalt utasításnak megfelelően eljárt volna, végzést hozott és abban azt állítván, hogy a Tábla, a törvényszék, mint másodfokú biróság által hozott végzésnek, mint már meghozatala alkalmával jogerőssé vált határozatnak felülvizsgálatára nem volt jogosítva, kijelenti, mikép a Tábla jelzett utasításának foganatosítását megtagadja s egyúttal az iratokat a koronaügyészséghez terji - / tette fel, mely a jogegység érdekében perorvoslatot használt. C. Jeé.: Az előadottakból kitűnik, hogy a T. M. ellen hamis vád büntette miatt folytatott bünvá,di eljárás még nem nyert befejezést. A Táblának végzése ugyanis utasítást tartalmazván az eljárás folytatása iránt; minthogy a perorvoslattal meg nem támadott, a törvényszék által is jogerősnek mondott az a végzés addig, míg a felettes bróság által meg nem változtattatik, hatályában fennáll, nyilvánvaló, hogy a T. M. ellen folytatott bűnügy csak a táblai végzésben adott utasítás foganatosítása utján nyerhet befejezést. Az a tény, hogy a győri törvényszék, mint felebbyiteli biróság végzésében kijelentette, mikép a táblai utasítás foganatosítását megtagadja, az eljárás folytatását egyáltalában nem akadályozhatja, mert annak a kijelentésnek, mint merőben törvénytelennek, hatályt tulajdonítani nem lehet. Az alsóbiróságok a föléjük rendelt felsőbb bíróságok által a felülvizsgálatuk alá bocsátott ügyekben hozzájuk intézett utasításokat feltétlenül teljesíteni tartoznak, még pedig abban az esetben is, ha az alsóbiróság a felsőbíróság határozatában érvényre jutott nézetet tévesnek tartja. Bírósági szervezetünk létesítésénél a perjognak az a lényeges követélménye szolgált irányadóul, hogy az ítélkezés az ügyek minőségéhez képest különböző bíróságokra s a felülvizsgálati hatáskör az alsó fokon ítélkező biróság felett álló magasabb fokú bíróságra bizassék. Ennek a követelménynek megfelelő bírósági szervezet mellett kizártnak kell tekinteni, hogy valamely biróság más oly bíróságnak határozatát helyesség vagy törvényesség szempontjából megbírálja, illetőleg felülbírálja, mely neki nincs alárendelve és melynek határozatait a törvény szerint csak a föléje rendelt magasabb fokú biróság vizsgálhatja felül. Annak megengedése tehát, hogy az alsóbiróság a felsőbíróság határozatát helyesség vagy törvényesség szempontjából felülbírálja s ennek a bírálatnak esetleg teljesen önkényes eredményéhez képest a felsőbirósági határozat utasításának foganatosítását megtagadhassa, az alsóbíróságoknak a felsőbíróságokhoz való alárendeltségi viszonyát feltételező bírói szervezetnek teljes felforgatását és a bírósági szerve-