Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 437 §• 5- bek [67 adás-vétel után a második évben a H. F. javára bekeblezést rendel'") végzés ellen érvéin esitett felfolyamodás tényéböl sem okszerű következtetést levonni. Minthogy pedig e tudomás hiányában a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésében meghatározotl közokirathamisitás tényálladéka K. E. vádlottra, mint vevőre nézve nem létesül s ekként az e vádlott terhére panaszolt közokirathamisitás, vagy más büntetendő cselekmény, figyelemmel a Btk. 82. §-ának rendelkezésére — meg nem állapitható. (1907. fehr. 19. 1643. sz.) Forog-e fenn uzsora esetén szorult helyzet: jogkérdés. 323. C.: A Tábla által helybenhagyott elsőbirósági Ítélet indokolása az, hogy sértetteknek, mert apjuk elhalt, sürgősen pénzre volt szükségük s mivel a pénzintézet a bekebelezést is kívánta, a mit ők megadni nemakartak, a vádlotthoz fordultak kölcsönért. De nem nyújt felvilágosítást az itélet arra nézve, hogy a sértettek azért nem vehették-e igénybe a csak törvényes kamatra kiadható pénzintézeti kölcsönt, mert sürgősségénél fogva a pénzfelvétel még annyi halasztást sem türt, amennyi a bekebelezés keresztülvitelével járt volna, avagy mert magukra előnyösebbnek tartották a vádlott kikötéseit, mint a pénzintézetét. Ezenkívül nincs kifejtve, hogy vádlott ismerte és mily körülmények fenforgása folytán ismerte, illetve kellett ismernie a sértett szorult helyzetét s ennélfogva sértett szorult helyzetének a felhasználásával kötötte meg velük a kölcsönügyletet. Ezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság ítéletét a Bp. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében megsemmisíteni, a törvényszéket uj eljárásra és uj határozat hozására utasítani kellett. (1907. jun. 20. 5884. sz.) Bp- 437- §• 5- bek. Elszámolási viszony esetén megállapítandó tények sikkasztásnál. 324. C.: Az alsóbiróság ítéleteiben arra történik hivatkozás, hogy abban az időben, midőn K. S.-től, ennek 509 K váltója kicseréléséül 160 K készpénz érkezett a vádlotthoz s ez azt nem küldte be az Első magy. gazd. gépgyárhoz, vádlott e gyárnak elszámolási viszonyból kifolyóan tetemes összeggel a kir. Tábla Ítélete szerint 23.000 K-val, a kir. törvényszék ítéletének indokai szerint pedig mintegy 100.000 K-val tartozott; továbbá említés van téve a kir. Tábla által is elfogadott elsőbirósági indokokban a vádlottnak ama védekezéséről, hogy ő a 160 K-val együtt érkezett 2 váltót nyomban elküldte a gépgyárnak, a 160 K-t pedig annak javára elkönyvelte s hogy még mielőtt a gépgyár a K. S.-t 150 K erejéig perelte volna, vádlott a sógora P. A. révén az ügyet rendezni kivánta s ez csupán amiatt hiúsult meg, mert dr. Sz. ügyvéd a vádlott javára felvett 3000 K kölcsönből az ő kezén maradt 640 K-t, a melyből P. A. megbízottjának kívánsága szerint a K. ügy rendezendő lett volna, a vádlott ellen fennállott követelésére visszatartotta. Az alsóbiróság ité-