Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)
Bp. 384. §. 11. p. Ezeknél fogva mindkét alsófoku bíróság ítéletét a Bp. 384. §-ának 10. pontjában meghatározott alaki semmiségi okból meg kell semmisíteni és a törvényszéket uj eljárásra utasítani. (1907. jun. 12. 5692. sz.) Bp. 384. §. 11. p. Váltósikkasztás miatt emelt vád magában foglalja az illető váltó kicserélésére küldött pénz elsikkasztásának vádját is. 297. C.: A kir. ügyész a vádlott cselekvése által a sértett félnek okozott jogsérelmet az 509 K váltó elsikkasztásában látta ugyan, mig az alsóbiróságok a váltó kicserélése végett beküldött 160 K készpénz eltulajdonítását állapították meg az elkövetett bűncselekmény tényálladékául, ez az eltérés azonban csupán a tett minősítésére vonatkozik a nélkül, hogy az esetben vád hiányáról szó lehetne. (1906. szept. 27. 8716. sz.) Pótmagánvád alá tartozó bűncselekmény tárgyalásánál a közvádló puszta jelenléte nem elégséges, hanem köteles érdemben nyilatkozni. 298. C.: Tekintve- hogy a Bp. 539. §-a értelmében olyan ügyben, a mely hivatalból üldözendő vétség, vagy kihágás miaU van indítva, a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül nem lehet megtartani; tekintve, hogy az ügyészségi megbizott jelenléte alatt a törvény nem annak a tárgyaláson való puszta megjelenését, hanem a tárgyalásban való részvételét érti; tekintve, hogy habár a jelen esetben a járásbirósági tárgyaláson, az ügyészi megbizott jelen volt ugyan; de sem a vád emelésébe be nem folyt, sem pedig az ítéletre megjegyzést nem tett, s mint a járásbíróságnak felvilágosító jelentéséből kitűnik, a vádat kizárólag a sértett képviselte; — tekintve, hogy ez esetben a vádat elsősorban csakis az ügyészségi megbizott képviselheti s a sértett csak akkor, ha az ügyészi megbizott a vádat elejtvén, azt a sértett, mint pótmagánvádló átveszi; végül tekintve, hogy ezek szerint az látszik megállapíthatónak, hogy a járásbíróság törvényes vád hiányában hozta meg a marasztaló ítéletet: mindkét alsóbiróság ítélete az azt megelőző tárgyalásokkal együtt meg volt semmisítendő, az eljárt járásbíróság arra utasítandó, hogy az ügyészi megbizott meghallgatása s nyilatkozatainak jegyzőkönyvbe vétele mellett tartson uj tárgyalást s hozzon ezután megfelelő határozatot. (1907. febr. 14. 1493. sz.) Kérdés-feltétele miatt a 384. §. 11. p. alapján semmiségi ok nem jelenthető be. 299. C: Minthogy a Bp. 384. §-ának 11. pontnak világos tartalma szerint a semmiségi ok abból áll> ha az ítélet törvényszerű vád nélkül van hozva, a 384. §-ának 11. pontjában meghatározható