Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)
Bp. 384. §. 4. bek., 385. §. 1. a) p. 157 semmiségi okra alapitható semmiségi panasz használatához tehát a törvény szernt a feltétel az, hogy Ítélet legyen, amiből természetszerűen következik, hogy amig ítélet nincsen (t. i. a főtárgyalás folyamán), addig az emiitett 11. pontra alapitható semmiségi panasz használata tárgyának a hiánya miatt ki van zárva; ezeknél fogva a semmiségi panaszt is a Bp. 434. §-ának 3. bek. értelmében vissza kellett utasítani. (1907. ápr. 3. 3240. sz.) Bp. 384. §. 4. bek. A verdikt után semmiségi panasz nem érvényesithető amiatt, mert a biróság a vádnál súlyosabb minősitésre is tett fel kérdést. 300. A vád a vádirat szerint a Btk. 279. §-ába ütköző s a Btk. 280. §-a szerint minősülő és büntetendő szándékos emberölés büntette miatt emeltetett, azonban a bizonyítási eljárás befejezte után, az ügyész, a minősitésre nézve a vádját módosította, és a vádlott ellen a Btk. 281. §-ának 1. bekezdése szerint büntetendő, felmenő ágbeli rokonnak erős felindulásban megölése miatt emelt vádat. A biróság azonban kérdést tett fel a 280. §. szerint büntetendő szándékos emberölésre is, miután kijelentették a felek, hogy nem kívánják az elnapolást. Az esküdtek erre a kérdésre feleltek igennel. C.: A Bp. 325. §-a szerint oly esetekben, amidőn a biróság azt látja, hogy a vád tárgyául szolgált tett súlyosabb bűncselekmény tényálladékát állapithatja meg, mint a melyre a vád irányul, vagy arra oly minősítés is alkalmazható, mely a védelemnek uj irányban való előkészítését teszi szükségessé- köteles a feleket ezekre az eshetőségekre nézve meghallgatni s a vádlottnak tudtára adni, hogy elnapolást, esetleg vizsgálatot indítványozhat. A törvény e rendelkezésének a biróság eleget tett, mert a tárgyalási jegyzőkönyv szerint az ügyésznek jelzett módosítása után megkérdeztettek a felek arra nézve, hogy a vád módosítása folytán nem kivánják-e a főtárgyalás félbeszakítását, illetőleg elnapolását és csak ,,e kérdésre érkezett tagadó válasz után" folytatta a biróság az eljárást a kérdések feltevésével és a védő az esküdtek felelete után jelentette be a Bp. 325. §-ának 1. és 3. bek. s a Bp. 384. §-ának 5. p. alapján semmiségi panaszt, amit az ítélet ellen is fentartott. Ez az alaki panasz tehát annál is inkább alaptalan, mert a kérdések feltétele után vádlott s védő teljes tájékozást nyertek a vád mibenállására nézve, azonban ennek daczára megjegyzést nem tettek, indítványt vagy kérelmet elő nem terjesztettek. (1907. jan. 29. 911. sz.) Bp. 385. §. 1. a) p. A 326. §. 2. pontja alapján hozott felmentő ítélet ellen a 385. §. í. a) p. alapján nem használható semmiségi panasz. 301. C: Minthogy a T. vádlottat az ellene emelt vád alól a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján mentette fel, a semmiségi panasz-