Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Bp. 355- §• özveg)' II. J.-né vádlott abban, hogy R. V.-sal az I. pontban megjelölt cselekményt megelőzőleg egyetértve, a hatósági intézkedések meghiúsítása végett R. V.-nak segélyt nyújtani igyekezett azzal, hogy a bűnjelül szolgáló kézi fürészt a helyszínére visszavitte, majd a helyszínén a vérnyomokat eltaposta és utóbb valótlan ténykörülményeket adott elő"? hétnél több ,,igen"-nel feleltek. C.: Alaptalan a H. J.-né semmiségi panasza, mert e vádlottnak az esküdtbíróság által az esküdtek határozata alapján valónak elfogadott tette a Btk. 279. §-ába és a 69. §. 2. pontjába ütköző bűncselekménynek összes törvényes alkotó elemeit kimeríti, tekintet nélkül arra, hogy a megelőző egyetértésnek, mint a bűncselekmény egyik alkotó elemének megfelelő ténybeli adat kérdésbe foglaltatott-e s megállapittatott-e; mivel a Bp. 355. §-ának 2. bekezdése szerint a főkérdésbe a törvényben meghatározott alkotó elemeken felül csak a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli körülmények veendők fel, tehát nem szükséges minden egyes alkotó elemnek megfelelő ténybeli adat felvétele és megállapítása. (907. márcz. 6. 2235.) Bp. 355- §• „Román nemzetiség" helyett „román ajkú lakosok" nem törvényszerű megjelölés. 276. C.: A Bp. 355. §-a szerint a főkérdésbe a vádbeli cselekménynek a törvényben meghatározott alkotó elemeit kell felvenni. Jelen esetben a vád tárgyát a Btk. 172. §-a 2. bekezdésének azon esete képezte, hogy vádlott a magyarországi egyik nemzetiséget a másik ellen gyűlöletre izgatta. Minthogy az idézett szakaszban felvett „nemzetiség" kifejezés az 1868: XLIV. t.-cz.-ben is használt törvényes meghatározó, vagyis olyan, a melynek külön értelme és tartalma van és minthogy a Btk. idézett szakaszában is ez a törvényben megjelölt kitétel használtatik, ezt a főkérdésbe a Bp. 355. §-a 2. bekezdésének megfelelően igy kell felvenni. Az esküdtbíróság azonban a kérdések megállapításánál ezt a kifejezést mellőzte és „román nemzetiség" helyett „az ország román ajkú lakosai" kifejezést vette fel a kérdésbe. Már pedig határozottan hibás a „román nemzetiségnek" „az ország román ajkú lakosai" kitétellel való helyettesítése, mert a kettő nem is teljesen egyértelmű, tehát nem is szabatos, főleg pedig nem törvényszerű. Minthogy ezek szerint az esküdtbíróság a Btk. 172. §-ának 2. bekezdése tényálladéki egyik eleme helyett oly elemet vett fel a főkérdésekbe, a mely a törvény fogalmát nem adja vissza és a mi félreértésre adhatott okot: a Bp. 355. §-ának parancsoló rendelkezése sértetett meg, a mi a Bp. 427. §-a 4. pontjának semmiségi esete. (907. ápr. 24. 4035-) (irill-íéle Döntvénytár. XIV. kötet. 10