Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

i46 BP- 355- §• Kérdés feltétele, midőn a szándékos emberölés többféleképen volt elkövethető. 277. Az esküdtek azon 1. csoportbeli I. kérdésre, hogy „Bü­nös-e F. J. vádlott abban, hogy a velenczei határban levő belső Pilits-tanyán levő csőszháznál 1906. deczember 12-én reggel 7 óra tájban E. F.-t kemény és súlyos eszközzel a fejre nagy erővel mért ütés által vagy más módon, szándékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte? ,,igen"-nel, ugyanazon csoportban levő azon II. kérdésre: ,,F. J. vádlott ölési szándéka erős felindulásban kelet­kezett-e és rögtön végre is hajthatott-e? Igen vagy nem?", szintén igennel, továbbá azon 2. csoportbeli I. kérdésre: sogy ,,Bünös-e F. J. abban, hogy a velenczei határban levő belső Pilits-tanyán levő czőszháznál 1906. deczember 12-én reggel 7 óra tájbán az életének 10. évében levő N. K. szándékos, de nem előre megfontolt szándék­kal való megölésének véghezvitelét morzsoló székkel annak a fe­jére mért ütések által megkezdette, de be nem végezhette, s a czélba vett eredmény vagyis N. K. halála a vádlott akaratán kivül fekvő azon okból nem következett be, mert a vádlott által halálosnak vélt sertések halált nem okoztak? „igen"-nel„ a beszámítást és bün­tethetőséget kizáró mellékkérdésekre pedig „nem"-mel feleltek. Székesfehérvári tsz., mint eb.: Minthogy F. J.-nak e cselekményei a Btk. 279. §-ában meghatározott és a 281. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő, erős felindulásban elkövetett szán­dékos emberölés és ennek kísérlete bűntettének minden ismérveit felölelik: vádlottat ezen büntettek tárgyi halmazatában bíróilag bűnösnek kellett kimondani stb. Védő indítványozta, hogy az esküdtekhez intézendő kérdések I. csoport I. kérdéséből ezen kitétel, „vagy más módon" kihagyas­sék, mert a Bp. 355. §-ának 2. bekezdése értelmében csak „ténybeli" körülmények vehetők fel, már pedig a kifogásolt kitétel ténybeli körülményt nem involvál. A bíróság a védő indítványát elutasította, mert a mennyiben azon körülményt, hogy vádlott egy fával való egyszerű fejbeütés által okozta volna az E. F. halálát, a vádlottnak vallomásán kivül semmi adat nem támogatja s az adott körülmények között nincs kizárva, hog ya halál „más módon" is okoztathatott a vádlott által: kitételnek a főkérdésbe foglalását éppen a védő által felhívott tör­vényhely alapján mellőzhetetlennek találta. (907. febr. 5. 584.) C.: A/ esküdtekhez intézett főkérdés ama tényállás alapján van szerkesztve, a melyen a vádirat alapszik, s ha e mellett a kér­désben az a mellékkörülmény is felvétetett, hogy vádlott a cselek­ményt más módon is elkövethette, az által a Bp. 355—361. §§-ok rendelkezései nem sértettek meg, a mint ezt az esküdtbíróság ítéle­tének indokaiban helyesen kifejtette, minélfogva nyilvánvaló, hogy az 1. csoport 1. kérdés szövegezése ellen használt semmiségi pana­szok alaptalanok. (1907. máj. 28. 5198.)

Next

/
Thumbnails
Contents