Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

u8 Vb. 28. §. 1895 évi XLI. t.-cz.-ben foglalt azok a kivételes rendelkezések, melyek úgy az emiitett törvények életbeléptetése idejében fennállott eljárási szabályoktól, valamint az időközben életbeléptetett Bp. szabályaitól lényegesen eltérnek, alapjukat és létjogosultságukat a bitorlási ügyek különleges természetében találják, a Bp. életbeléptetése után is hatályban maradtak annál is inkább, mert azok az életbeléptetési törvény által kifejezetten hatályon kivül nem helyeztettek. Ezen kivételes rendelkezések közé tartozik az 1890: IT. t.-cz. 28. §-ában foglalt az a rendelkezés is, mely szerint a sértett félnek jogában áll az utánzásra, vagy jogtalan megjelölésre kizárólag vagy különösen alkalmas szerszámokra és készülékekre, továbbá az utánzott védjegyeknek és jogtalanul készített megjelöléseknek netán meglevő készleteire és a jogtalanul alkalmazott védjegyekkel megjelölt árukra nézve a büntető Ítélet meghozatala előtt a lefoglalást, külön őrizet alá vételt és más olyan intézkedésed foganatosítását kérelmezni, melyek által a büntetendő cselekmény ismétlése megakadályozható; mely kérelem teljesítését a bíróság a sértett féltől bekövetelendő biztosíték letételétől függővé teheti ugyan, de azt más, a törvény által fel nem állított feltételhez nem kötheti. Azt a felfogást, mely szerint az 1890:11. t.-cz. 28. §-a a bűnvádi perrendtartás életbeléptetése folytán nem vesztette el hatályát, a lefoglalásra vonatkozóan a bűnvádi perrendtartásnak nem az alsófoka bíróságok határozataiban tévesen felhívott 173. §-ában, hanem annak 169. §-ában foglalt rendelkezéseknek az 1890: II. t.-cz. 28. §-ának szabályaival való összehasonlítása is támogatja. Ebből az összehasonlításból kitűnik, hogy a két törvényhely rendelkezései a lefoglalás tárgyai tekintetében is eltérnek egymástól. Ezenfelül az 1890:11. t.-cz. 27. §-ának 2. bekezdésében emiitett tárgyakra nézve a lefoglalás, külön őrizet alá vétel és a büntetendő cselekmény ismétlésének megakadályozására szolgáló más intézkedések foganatosítása az idézett t.-cz. 28. §-a értelmében csak a sértett fél kérelmére rendelhető el; míg ellenben azokat a tárgyakat, melyek a büntető törvények szerint elkobzandók, vagy a bűnvádi eljárásban bizonyításra felhasználhatók, a Bp. 169. §-ához kepest, a sértett fél kérelmére való tekintet nélkül, hivatalból kell lefoglalni és bírói őrizet alá venni, vagy megőrzésüket másképen biztosítani. Az i89o:II. t.-cz. 28. §-ának 2. bekezdése szerint továbbá a bíróság a lefoglalás, a külön őrizet alá vétel, vagy a már említett intézkedések foganatosítása iránt előterjesztett kérelem teljesítését a sértett féltől bekövetelndő letételétől teheti függővé; ellenben a Bp. ió<). és következő $$-ai ily biztosíték követelhetését nem emlitik. \ lefoglalás és őrizel alá vétel szabályozásának ez lényegesen clterö feltétele és módja pedig kizárja azt, hogy a Bp. 169. és következő §§-aiban foglalt rendelkezések a védjegyek oltalmáról