Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 17. kötet (Budapest, 1907)

Bp- 359- §• i. P'., 374- §• 5- P173 panaszt, mert nem tétetett fel külön kérdés az iránt, hogy vádlott tudta-e, hogy P. Sz. az „Önkény Begecsen" czimü czikk szerzője örült. Ez az indítvány helyesen mellőztetett. A Bp. 359. §-a értelmében külön kérdésnek akkor van helye, ha a büntethetőséget kizáró ok jelenségei mutatkoznak. Ily körülmény a jelen esetben nem forog fenn. A sajtótörvény 33. §-a szerint ugyanis a szerkesztő felelőssége előáll, mihelyt a szerző felelősségre nem vonható. Hogy ez az akadály már a közlemény közzétételekor fenforgott-e avagy utóbb következett-e be, és hogy arról a szerkesztőnek tudomása volt-e vagy nem, a törvény szempontjából közömbös. A szerkesztő felelősségét pusztán az a tárgyi tény állapítja meg: a szerző el nem érhetősége, függetlenül a szerkesztő tudomásától. Az esküdtbíróság tehát a külön kérdés feltevését a sajtótörvény 33. §-a alapján helyesen tagadván meg, a perorvoslat ez irányban alaptalan. (1905. nov. 30. 10252. sz.) Bp. 359- 8: 1. P- 374- §• 5- Pb) szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás esetén. 361. C: Az esküdtbíróság ítélete szerint a vádlott a Btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettével kapcsolatosan elkövetett, a Btk. 344. §-ában meghatározott rablás bűntettében mondatott ki bűnösnek és a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében megállapított életfogytig tartó fegyházbüntetés alapul vételével ítéltetett el a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett 12 évi fegyházra azon az alapon, mert az esküdtek az I. csoportbeli I. számú ama kisegítő főkérdésre: ,,Bünös-e vádlott abban, hogy 1903. október 2-ikán este Nyáregyházához tartozó Ballá major közelében a földeken egy szalmakazal tövében az általa vezetett világtalan N. J. kéregetőt egy 7 mm. élesre töltött revolverből közvetlen közelről a testére intézett több lövéssel, nem előre megfontolt ölési szándékból, megölte?" és a II. csoportbeli ama főkérdésre: ,,Bünös-e vádlott, hogy az általa vezetett világtalan N. J. kéregetőnek birtokából ennek pénzes tárczáját, meghatározatlan mennyiségű készpénzét, ékszereit és egyéb ingóságait azon czélból, hogy ezeket jogtalanul eltulajdonítsa, annak testére a revolverből tett több lövéssel alkalmazott erőszak által elvette? hétnél több igennel válaszoltak, ítéletében oly okot fogadott el tehát a bíróság, amelynek következtében a rablásra a törvény által külön megállapított, nevezetesen a Btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében kiemelt minősítést alkalmazta, illetőleg amely ok a rablásra a törvénynek külön rendelkezése értelmében súlyosabb büntetési tétel alkalmazását vonta maga után. Ezek folytán tekintettel a Bp. 374. §-ának 5. bekezdésében foglalt ama szabályra, mely szerint az esküdtek határozata a bíróságot a büntetés kiszabásánál korlátozza annyiban, hogy a törvény által egyes bűncselekményekre nézve külön megállapított minősítő, illetőleg súlyosító okokat (359. §. 1. bekezd.) kivéve azokat, melyek a vádlottnak megelőző megbüntetésére vonatkoznak, a bíróság csak